Ismertető

Mi jelenti ma a biztonságos gyerekkort? Hogyan hat a digitalizáció a gyerekek fejlődésére? Milyen kihívásokkal szembesülnek a világ különböző részein élő gyerekek? Ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat a Child Space / Gyerekterek című nemzetközi tudományos konferencia keretében megvalósuló kerekasztal-beszélgetés résztvevői, Gyurkó Szilvia, Kárpáti Andrea és Juhász Árpád 2025. június 4-én Budapesten, a Humán Tudományok Kutatóházában.

A beszélgetés során jogi, társadalomtudományi, pedagógiai és kulturális szempontból közelítenek a gyerekkor kérdésköréhez. Kiemelt hangsúlyt kap az a kérdés, hogyan alakítják a gyerekek saját tereiket – akár a múltban, akár a jelenben –, és hogyan hatnak ezekre a globális világ és digitális kor kihívásai.

Időpont: 2025. június 4., szerda18:00–19:30, Facebook-esemény

Helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza (Budapest 1097, Tóth Kálmán utca 4., földszinti konferenciaterem)

A kerekasztal-beszélgetésnek keretet adó Child Space / Gyerekterek című nemzetközi tudományos konferencia célja, hogy a történeti és biológiai tudományok eszközeivel új szemléletet kínáljon a gyerekkor vizsgálatához. A múlt gyerekei sem voltak láthatatlanok: testi maradványaik, valamint a róluk szóló tárgyi és írásos emlékek arról tanúskodnak, hogyan alakította fejlődésüket a környezet, a társadalmi státusz vagy épp a szülői attitűd. A kutatások révén jobban érthetővé válik a modern kapcsolatrendszerek alakulása is.

A konferenciához kapcsolódóan a szervezők gyerekrajzpályázatot hirdettek Élet a múltban — A múlt gyerekszemmel címmel, amelyre több mint 240 pályamű érkezett. A konferencia nyitónapján a rajzpályázat munkái kiállítás keretében lesznek megtekinthetők. A pályázat eredményhirdetése a kerekasztal-beszélgetés előtt, 17 órától kezdődik.

A beszélgetés során a résztvevők többek között arról beszélnek majd, mit jelent ma és egykor gyereknek lenni. Mit jelent a gondtalan gyerekkor? Létezik-e társadalomtól vagy kultúrától független alapelv, amely mentén ez megvalósítható? Bár ma soha nem látott mennyiségű információ áll rendelkezésünkre a gyerekek szükségleteiről, kérdés, mennyire tudjuk ezeket összehangolni a jelen társadalmi elvárásokkal.

Az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakult a gyerekek szociális környezete: a hagyományos családmodellek mellett egyre jellemzőbbek az egyszülős és mozaikcsaládok. A társadalom mennyire tudott alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz?

A digitális világ térnyerésével új kérdések is felmerülnek: hol húzódik a határ a hasznos digitális eszközhasználat és a túlterhelés között? Milyen hatással van a digitalizáció a gyerekek fejlődésére, tanulására, mentális egészségére? Milyen következményekkel jár, ha már a születéstől kezdve dokumentált életet élnek az online térben?

A vizualitás napjainkra domináns kifejezési formává vált, ezért a vizuális kultúra fejlesztése az oktatásban is kulcsfontosságú. De hogyan hat ez a szövegértésre, a fogalmazási készségekre? Hogyan kommunikálnak a mai gyerekek – és hogyan érthetnénk meg őket jobban, az ő nyelvükön?

Végül: milyen különbségek tapasztalhatók a világ más-más részein élő gyerekek életkörülményeiben? Hol tartunk mi, magyarok a gyermekjóllét kérdésében? És hol van szükség sürgető fejlődésre?

A kerekasztal-beszélgetés célja, hogy új narratívákat, friss nézőpontokat mutasson be a gyerekkor fogalmáról – kulturális, társadalmi és földrajzi különbségeket is figyelembe véve.

A kerekasztal meghívott résztvevői:

• Gyurkó Szilvia jogász, gyermekjogi aktivista, aki a Hintalovon Alapítvány alapítójaként a gyermekbántalmazások megelőzésére, a gyermekrészvétel erősítésére és a gyermekvédelmi programok támogatására összpontosít Magyarországon és a régióban. Munkájának köszönhetően átfogóbb képet kaphatunk a magyar gyerekek jólétéről, mentális egészségéről és társadalmi helyzetéről.
• Kárpáti Andrea művészettörténész, pedagógiai kutató, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének egyetemi tanára, valamint az MTA–ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője. Kutatásai révén betekintést nyerhetünk a vizuális nyelv fejlődésébe, valamint az iskolai digitális és vizuális kultúrába.
• Juhász Árpád világutazó geológus, aki a Gyerekek a nagyvilágból – A jégvilágtól a trópusokig című könyvében a világ számos országában élő gyerekek sorsát és életkörülményeit mutatja be. Történetein keresztül megismerhetjük a gyermekkor sokféle formáját Földünk legeldugottabb szegleteiben is.

A beszélgetés a HUN-REN BTK Régészeti Intézet, a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet, valamint az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszéke által közösen szervezett Gyerekterek. Új narratívák és nézőpontok a gyerekek biorégészeti és bioszociális kutatásában című nemzetközi tudományos konferencia keretében, valamint a Glossza szerkesztőségének közreműködésével valósul meg.