A HUN-REN BTK „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának márciusi számában a kutatócsoport tagja, Kádas István tudományos munkatárs Őfelsége pusztítói című írását közölték.
Bártfa címere a bártfai Szent Egyed-bazilikában, 15. század (Wikimedia Commons)
Őfelsége pusztítói
1529 márciusában Szalaházi Tamás egri püspök, I. Ferdinánd magyar király (1526–1564) kancellárja levélben értesítette Bártfa városát, hogy Baran Bernát, a királyi felség „pusztítóinak” kapitánya (aulicus capitaneus vastatorum regie maiestatis) uralkodói megerősítést kért tőle bizonyos birtokokat érintően, amit azonban az ország jelen körülményei között egyelőre nem tud teljesíteni. A kérés minden bizonnyal a bártfai származású kapitány azon rendelkezéséhez kapcsolódott, mellyel négy Sáros megyei birtokot vissza kívánt adni azok jogos tulajdonosának, szülővárosának. Bár e korábban Szapolyai János által elfoglalt javak (melyeket I. Ferdinánd elkobzott és Barannak adományozott) visszaszerzése kétségkívül nagy dolognak számított a bártfaiak számára, az ügyletnél érdekesebb az a különös tisztség, amivel a kancellár Barant illette. Kik lehettek vajon ezek a királyi pusztítók?
