Hírek

A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának keretében Szécsényi-Nagy Anna, a BTK Archeogenomikai Intézet tudományos főmunkatársa, igazgatója Élet és halál a római civilizáció peremén: Pannonia közösségeinek komplex biorégészeti elemzése című pályázata is támogatást nyert.

Végéhez közeledik a régészeti kutatás terepi része a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor ma álló barokk rendházának déli udvarán. A Királyok, szentek, monostorok kutatási program tavaszi, pannonhalmi régészeti kutatásai után az ásatási munkák a bakonybéli bencés monostor területén folytatódtak Nagy Szabolcs Balázs, az ELTE Régészettudományi Tanszéke oktatójának vezetésével.

A hosszú reformáció jegyében. Vallási perzekúció és tanúságtétel a református irodalmi hagyományban a gyászévtizedtől 1800-ig címmel a BTK Irodalomtudományi Intézet kiadásában megjelent a Humanizmus és Reformáció sorozat 41. kötete. 

Milyen kérdésekkel foglalkoznak a filozófusok? Hogyan közelítenek meg egy-egy problémát, és miként ütköztetik az érveket? A Katt(anj) a tudományra videósorozatának legújabb epizódjában a BTK Filozófiai Intézet kutatásaival ismerkedhetünk meg.

Megjelent a „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport legújabb kötete Születés és anyaság a régi Magyarországon. 16. század – 20. század eleje címmel. A 448 oldalas, illusztrált könyvet Krász Lilla, az ELTE BTK Történeti Intézetének oktatója írta és szerkesztette. 

A mai irodalomtudományban egyre nagyobb szerep jut az informatikának. A korszerű módszerek és a digitális filológia radikálisan változtatta meg a sajtó alá rendezések és kritikai kiadások munkafolyamatát. A legújabb epizódunkban a BTK Irodalomtudományi Intézet kutatásaiba tekinthetünk be.

Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa Árpád-házi Szent Kinga alakjáról szóló kultúrtörténeti monográfiája a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg. A gazdagon illusztrált kötet Szent Kinga történelmi alakjának és a személyéhez fűződő kultúrtörténeti hagyományoknak első átfogó jellegű és tudományos igényű magyar nyelvű feldolgozása, amely régi adósságot törleszt a magyar szentek kutatásában.

2023. június 30-án 17 órai kezdettel mutatta be A csákvári kastély és parkja című könyvet a szerző, Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet kutatóprofesszora és beszélgetőtársa, az esemény szervezője Tóth Árpádné a Csákvár Emlékházban. 

Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a BTK Néprajztudományi Intézet igazgatója 2023. június 15. és 22. között a Néprajzi Múzeum küldöttségével szakmai tárgyalásokon vett részt Dél-Koreában.

Régi magyar bibliofilek nyomában. Tanulmányok a magyarországi reneszánsz könyvkultúra és miniatúrafestészet köréből, 15–17. század címmel megjelent Mikó Árpád, a BTK Művészettörténei Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója kétkötetes műve. 

Az irodalom rejtett hálózatai című blogsorozat zárócikkében egy egyre fejlődő, bővülő adatbázist mutatott be a Katt(anj) a tudományra! projekt honlapján. A térképes vizualizációban a Wikidatán található magyar nemzetiségű írók, költők, szerkesztők, fordítók és irodalomtörténészek szerepelnek születésük helye szerint. 

A Magyar Tudományos Akadémia Lendület pályázatán elnyert pályázati támogatásnak köszönhetően 2023-ban két új Lendület kutatócsoport kezdheti meg a működését a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban. A nyilvános pályázaton elnyert támogatásokra büszkék vagyunk, az általuk megteremthető kutatási lehetőségekért pedig köszönetünket fejezzük ki az alapkutatások finanszírozását és a kiválóság támogatását feladatának tekintő és azért felelősséget érző MTA-nak.