2022. szeptember 29. és október 2. között immáron 27. alkalommal rendezték meg a Millenárison a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amely térségünk meghatározó szakmai és kulturális fóruma. A rendezvényen a Bölcsészettudományi Kutatóközpont is számos programmal és kötettel várta az érdeklődőket.
Az MTA épületében 2022. szeptember 30-án a BTK Történettudományi Intézet és a Rubicon Intézet közös könyvbemutatót és konferenciát rendezett, amelyről a videófelvétel megtekinthető a Rubicon Intézet YouTube-csatornáján.
2022. szeptember 30-án a Katt(anj) a tudományra! projektnek köszönhetően megnyitotta kapuit a Kutatók Éjszakáján a Humán Tudományok Kutatóházában a Bölcsészettudományi Kutatóközpont. A kutatóház változatos programokkal várta az érdeklődőket: a látogatók genetikai kérdésekkel és környezeti válságokkal foglalkozó tudományos beszélgetéseken vettek részt, megismerkedtek a középkori Magyarország hétköznapjaival, megtekintették művészeti gyűjteményeinket és felfedezték az Archeogenomikai Intézet laboratóriumát. A programsorozatot szabadulószoba is színesítette, a napot pedig Grecsó Krisztián és Beck Zoltán közös zenei-irodalmi estje zárta.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) által támogatott Királyok, szentek, monostorok kutatási program keretei között így 2022-ben először nyílt mód olyan régészeti tervásatásra, melyet nem kellett kényszerűen különböző építési munkálatok igényeihez igazítani.
2022. szeptember 7‒10. között Janus Pannonius, Vitéz János és a humanista hagyomány továbbélése (1450‒1630) címmel rendezett tudományos konferenciát Esztergomban a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztálya együttműködve a magyarországi és határon túli egyetemek régi magyar irodalmi tanszékeivel és a korszak kutatásában érdekelt egyéb szakmai műhelyekkel.
2022. szeptember 14. és 17. között került sor a Musical Interactions 1400-1650 nemzetközi zenetörténeti konferenciára Prágában, a Cseh Zenei Múzeumban, valamint a Károly Egyetem Zenetudományi Tanszékén. Az elsősorban a késő középkor és kora újkor közép-európai többszólamú zenéjét, s annak nyugat-európai modelljeit a középpontba állító konferencián a hagyományosan az egyszólamú gregorián énekanyaggal foglalkozó magyar zenei medievisztika különleges színfoltként jelent meg a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Göbölösné Gaál Eszter jóvoltából.
Az „Eritis mihi testes”. Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételei című kötet, amelyet Szabó Ferenc János, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa szerkesztett, az Association for Recorded Sound Collections (ARSC) 2022. évi díjai között „Best Discography” díjat nyert.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának legutóbbi számában Benkő Elek, a MTA rendes tagja, a BTK Régészeti Intézet kutatóprofesszora és Kolláth Ágnes, a kutatócsoport tagja, Egy elveszett középkori kötet margójára című írását közölték.
Hogyan válik a mindennapi élet a hatalom eszközévé? Hogyan lesznek a hétköznapi élet látszólag ártatlan területei az uralom, az elnyomás és az egyenlőtlenségek fenntartásának forrásaivá? Ezek a nyugtalanító kérdések adják Apor Péter, a BTK Történettudományi Intézet főmunkatársa A hétköznapi hatalom – Politikai nyelv, szaktudás, társadalmi cselekvés című kötetének témáját. A Magyar Történemi Emlékek – Értekezések-sorozatban nemrég megjelent kötet tartalomjegyzéke itt, a szerző kötethez írt bevezető sorai pedig itt olvashatók.
2021. Szeptember 21‒23. között rendezték meg a Teleki Sámuel Emlékkonferenciát a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárban. A tanácskozáson Tóth Zsombor, a BTK Irodalomtudományi intézet tudományos főmunkatársa Hosszú reformáció és könyvtár: hugenotta szerzők gróf Teleki Sámuel gyűjteményében címmel tartott előadást.
Bódai Dalma, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa “… ezüstben foglalt aranyos griff köröm, mellyen méltóságos gróff Eszterhás familia czímere vagyon…”. Műkincsek az esterházy-család történetének szolgálatában című cikkében az Esterházy-kincstárban található “griff köröm” családi titkait járja körül a Családtörténetek című blogon. Eközben arra is fényt derít, hogy miként színlelte Esterházy Pál a 17. század közepén kötődését az angol uralkodóházhoz. A cikk a Sorsfordító virtuális családtörténeti kiállításhoz kapcsolódik, amely a Magyar Nemzeti Múzeum és az MTA Lendület Családtörténeti Kutatócsoport közös projektjeként készült.
Megjelent a Táj, ember, tudás – zöldtörténelem. Bevezetés a környezettörténet irodalmába című szöveg- és tanulmánygyűjtemény folytatásaként a Tájátalakítás, járványok, vizek, birodalmak – zöldtörténelem című kötet, mely további tanulmányokat tartalmaz a környezettörténet irodalmából. A kötetben közölt tizenkét írás a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések-sorozatot gazdagítja, és az első kötethez képest nagyobb hangsúlyt fektet a politikumra. A szerkesztők – Balogh Róbert, Bodovics Éva, Demeter Gábor, Erdélyi Mátyás, Eszik Veronika és Vadas András – bevezetője itt olvasható, a tartalomjegyzék pedig itt tekinthető meg.