Hírek

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézet, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet, a Magyar Urbanisztikai Társaság és Gyergyóremete község interdiszciplináris tanácskozást szervez Gyergyóremetén Község, falu, urbanizált táj Erdélyben és Európában címmel 2020. április 22. és 25. között Gyergyóremetén. A konferencia leírása itt található, további részletek itt olvashatóak.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Martinkó András-díját ebben az évben Gulyás Judit veheti át. A díj átadására 2020. február 1-jén (szombaton) 14:00 órakor kerül sor az Irodalomtudományi Intézet (1118 Budapest, Ménesi út 11–13)  I. emeleti tanácstermében. További részletek itt olvashatóak.

Kutatóközpontunk nevében kívánunk Békés, Boldog Karácsonyt mindazoknak, akik munkánkat figyelemmel kísérték! Ahogy az elmúlt években, ezúttal is egy régi karácsonyt idézünk meg ezen a napon: tavaly Mátyás király karácsonyát mutattuk be Skorka Renáta segítségével, két éve Fónagy Zoltán és Katona Csaba közös írását közöltük a régi karácsonyi és újévi szokásokról, míg három éve Szekrényessy Józsefné Slachta Etelka 1842. évi karácsonyi naplójegyzeteiből közöltünk részletet. Most Márki Sándor (1853–1925) történész, egyetemi tanár, az Akadémia tagja 1886. évi karácsonyának emlékét elevenítjük fel akkori naplói segítségével.

Megjelent Hörcher Ferenc angol nyelvű monográfiája

Hörcher Ferenc angol nyelvű monográfiájának címe: A Political Philosophy of Conservatism. Prudence, Moderation and Tradition, s az angol Bloomsbury Kiadónál jelent meg. A kötet egy átfogó politikai filozófia vázlata, melynek célja, hogy az igazságosság helyett a gyakorlati bölcsességet helyezze a politikai gondolkodás középpontjába.

A könyvhöz , a Harvard Egyetem történelem tanszékének professzora írt ajánlót. Bővebb információk ITT.

A "Lendület" program 2019. évi nyerteseinek egyike volt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Horváth Gergely Krisztián. Kutatási programjának címe: Tíz nemzedék és ami utána következik. Vidéki társadalom az úrbérrendezéstől a vidék elnéptelenedéséig (1767–2017). Az általa vezetett "Lendület" Tíz Generáció Kutatócsoport honlapja itt érhető el.

A Szulejmán szultán zarándokvárosának helymeghatározására és feltárására alakult kutatócsoport 2019. december 4-én rendezte meg zárókonferenciáját a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (BTK). A rendezvényen geográfusok, oszmanisták, történészek és régészek mutatták be a szigetvár-turbéki Alsó-szőlőhegyen 2012–2019 között zajló kutatások eredményeit és azok tudományos, kulturális és turisztikai hasznosításának lehetőségeit.

Az előadásokból kiderült többek között az, hogy az 1566. évi török hadjárat nem is volt tervben; hogy milyen eszközökkel sikerült bevenni Sziget várát; hogy milyen megfontolások vezérelték Zrínyiéket a vár védelme során; hogy mi történt Szulejmán holttestével; hogy a szultán türbéje mikor épült fel és pusztult el; hogy a keresztény visszahódítás hogyan zajlott és milyen tárgyak alapján kaphatunk róla képet.

Ablonczy Balázs interjúja

A "Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs témacsoport-vezető, tudományos főmunkatárs 2020. január 2-án az Azonnalinak nyilatkozott. A Nem biztos, hogy Trianon másképp ne következett volna be című riport az Azonnali honlapján 2020. január 9-étől román nyelven is elérhető ITT.

 Elérhető a "Lendület" Tíz Generáció Kutatócsoport honlapja

A "Lendület" program 2019. évi nyerteseinek egyike volt Intézetünk tudományos főmunkatársa, Horváth Gergely Krisztián. Kutatási programjának címe: Tíz nemzedék és ami utána következik. Vidéki társadalom az úrbérrendezéstől a vidék elnéptelenedéséig (1767–2017). A kutatócsoport arra vállalkozik, hogy Magyarország vonatkozásában feltárja mindazon eddig nem vizsgált tényezőket, amelyek az elmúlt 250 év során – az úrbérrendezés megindulásától a jelenig – a paraszti, illetve vidéki létformák ellenében hatottak. A Kutatócsoportnak elkészült a saját honlapja, amely ITT érhető el.

A Kaffka Margit-díj magyarországi, illetve az államhatáron túl (diaszpórában) élő magyar nők és feministák életét, mozgalmait, történelmi és politikai küzdelmeit, nemzetközi kapcsolatait, illetve az ezeket megjelenítő kulturális, irodalmi, képzőművészeti és médiareprezentációkat gender/szexualitás szempontból kutató vagy a nemzetközi feminista elméletek és kutatás eredményeit meghonosító, azokat újragondoló kutatók kiemelkedő teljesítményét elismerő évente odaítélt díj. A díj leírása itt érhető el.

2019. november 15‒16. került sor a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Tanácstermében a hazai népvándorlás és honfoglalás kori régészeti és történeti kutatások legfontosabb ‒ sőt, valójában egyetlen ‒ konferenciasorozatának soron következő, immár 29. rendezvényére. A „Hadak útján” A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIX. konferenciája ‒ 29^th Conference of Young Scholars on the Migration Period című tudományos ülést ezúttal a BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportja, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás kori Régészeti Tanszéke rendezte közösen, a 2014. évi esztergomi közös rendezést követően már második alkalommal. A tematikát illetően a konferencián ezúttal a magyar őstörténeti és a honfoglalás kori előadások domináltak. Összesen 31 előadás hangzott el 65 szerző részvételével, amelyek között két nagyobb lélegzetű mesterkurzus is volt. A rendezvényről Türk Attila, régész, tanszékvezető és a konferencia egyik főszervezője írt rövid összefoglalót.

A Lendület Mobilitás Kutatócsoport negyedik évének munkáját ismét kiválónak értékelték

A Lendület program hosszú távú fenntarthatósága és a kiválósági alapelvek folyamatos és következetes érvényesítése céljából bevezetett beszámolási rendben megtörtént a Kiss Viktória által vezetett Lendület Mobilitás Kutatócsoport éves szakmai beszámolójának értékelése. A kutatócsoport munkájáról egy Kiss Viktóriával készült  interjúban még többet olvashatunk az mta.hu oldalon is: Nem pusztán csontokat és tárgyakat, hanem emberi történeteket látunk címmel. (Bővebben ITT. Angolul ITT.)

Két friss PhD disszertáció Intézetünk őskoros és középkoros műhelyeiből

2019. december 12-én Csikiné Kolláth Ágnes „A kora újkori kerámia tipológiai és kronológiai kérdései Budán” című dolgozatát, míg 2020. január 10-én Osztás Anett „Alsónyék-Bátaszék településtörténete, épületeinek komplex elemzése a lengyeli kultúra összefüggésében” című disszertációját védte meg sikeres nyilvános vita keretében az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájában a Régészettudományi Intézetben. (Bővebb információk és a dolgozatok tézisei ITT olvashatók.)

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont "első és legfontosabb feladata a nemzetközileg versenyképes kutatások végzése, kutatásainak és eredményeinek integrálása az egyetemes tudományba. Miközben a hazai bölcsészeknek minden tekintetben a tudomány egyetemes mércéi és elvárásai szerint kell működniük, nagyon jó volna, ha minél többen foglalkoznának egyetemes témákkal is, kiemelt feladatuknak kell tekinteniük a történelmileg felhalmozott sajátos magyar tapasztalatok (történelem, kultúra, hagyományok tanulságai) bevitelét a nemzetközi diskurzusokba."

Cikkünkben a BTK középtávú stratégiai tervét mutatjuk be.

1) Külső környezet elemzése, belső adottságok vizsgálata

A BTK külső környezetét elsősorban a társtudományokat művelő hazai intézetek, kutatóközpontok és a felsőoktatás legfontosabb egyetemei (tanszékek, doktori iskolák) határozzák meg, de figyelünk a kormányzati alapítású tudományos műhelyekre; emellett legalább ennyire jelentősek számunkra – igazodási pontként és együttműködő partnerekként – a nemzetközi tudományos műhelyek, szinte minden kontinensről. Annak tudatában, hogy a hazai bölcsészettudományok minden egyes bennünket érintő diszciplínájában meghatározó tényezőként kívánunk fellépni, „házon belül” más a szerepünk: kutatásra ösztönző harmóniát, belső összhangot kell teremtenünk a központot alkotó hét tagintézet diszciplináris önállósága és a BTK mint interdiszciplináris kutatóközpont érdekei között. Stratégiai célunk: a BTK az intézeti és kutatói autonómia tiszteletben tartása mellett is képes legyen együttműködésen alapuló, azt lehetővé tevő, arra inspiráló és bizonyos értelemben egységes szellemi műhelyként fellépni és működni.

Fodor Pál, kutatóközpontunk főigazgatója, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója és Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora 2019. november 6-án hosszú távú együttműködési keretmegállapodást írt alá Komáromban.