Ismerettár blog
- Csörsz Rumen István
- 2020. július 1.
„Lovamat eloldom…” Szöveg, dallam és kobozkíséret a régizenében
A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartották meg idén májusban. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. Csörsz Rumen István, a BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa „Lovamat eloldom…” Szöveg, dallam és kobozkíséret a régizenében címmel tartott előadást, amelyről videófelvétel is készült.
- Részletek
- Írta: Csörsz Rumen István
A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartották meg idén májusban. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. Csörsz Rumen István, a BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa „Lovamat eloldom…” Szöveg, dallam és kobozkíséret a régizenében címmel tartott előadást, amelyről videófelvétel is készült.
- Bolya Mátyás
- 2020. június 30.
Rendhagyó gondolatok a koboz hangolásáról
A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartották meg idén májusban. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. A konferenciát záró esti koncert a kobozt történeti-zenei környezetben mutatta be. Az előadók között volt Bolya Mátyás, a BTK Zenetudományi Intézet munkatársa, archívumvezetője, aki előadásban gyökeresen új megközelítéssel keres magyarázatot a koboz hangolására. A videófelvételen is megtekinthető előadást egy ismeretterjesztő cikkben foglalta össze.
- Részletek
- Írta: Bolya Mátyás
A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartották meg idén májusban. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. A konferenciát záró esti koncert a kobozt történeti-zenei környezetben mutatta be. Az előadók között volt Bolya Mátyás, a BTK Zenetudományi Intézet munkatársa, archívumvezetője, aki előadásban gyökeresen új megközelítéssel keres magyarázatot a koboz hangolására. A videófelvételen is megtekinthető előadást egy ismeretterjesztő cikkben foglalta össze.
- Czeferner Dóra
- 2020. június 15.
„Egy nemzetek felett álló női parlamentre van szükségünk” – az 1913. évi IWSA kongresszus kulisszatitkai
Százhét éve, 1913. június 15-én ült össze Budapesten az International Woman Suffrage Alliance (IWSA, magyarul Nők Választójogi Világszövetsége; 1904–, Berlin) hetedik kongresszusa, amely nyolc napig tartott. Miként vált Budapest az első világháború előestéjén egy hétre a nemzetközi nőmozgalom központjává? Hogyan történhetett, hogy az IWSA első világháború előtti utolsó kongresszusának nem Bécs, hanem a magyar főváros adhatott otthont? Végül, de nem utolsó sorban: a beletörődés helyett milyen választ fogalmaztak meg Ausztria és főként a császárváros nőszervezetei az őket ért fiaskóra? Az osztrák–magyar nőmozgalom legfontosabb seregszemléjének néhány kulisszatitka Czeferner Dóra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos segédmunkatársának tollából.
- Részletek
- Írta: Czeferner Dóra
Százhét éve, 1913. június 15-én ült össze Budapesten az International Woman Suffrage Alliance (IWSA, magyarul Nők Választójogi Világszövetsége; 1904–, Berlin) hetedik kongresszusa, amely nyolc napig tartott. Miként vált Budapest az első világháború előestéjén egy hétre a nemzetközi nőmozgalom központjává? Hogyan történhetett, hogy az IWSA első világháború előtti utolsó kongresszusának nem Bécs, hanem a magyar főváros adhatott otthont? Végül, de nem utolsó sorban: a beletörődés helyett milyen választ fogalmaztak meg Ausztria és főként a császárváros nőszervezetei az őket ért fiaskóra? Az osztrák–magyar nőmozgalom legfontosabb seregszemléjének néhány kulisszatitka Czeferner Dóra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos segédmunkatársának tollából.
- Szabados Bettina
- 2020. június 5.
Egy „unheimlich”, különös jelenség – Lukács György szépirodalmi megörökítései
49 éve, 1971. június 4-én hunyt el Lukács György, a 20. század egyik meghatározó alakja, aki élete során megélt számos sorsfordító történelmi eseményt, amelyeknek sokszor maga is aktív részese volt. Egy ilyen hosszú életútról és nagy terjedelmű munkásságról rengeteg adat, anekdota marad fenn, ami megihletett olyan nevezetes írókat is, mint Thomas Mann. Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos segédmunkatársa Lukács György filozófus szépirodalmi megörökítéseit veszi sorra.
- Részletek
- Írta: Szabados Bettina
49 éve, 1971. június 4-én hunyt el Lukács György, a 20. század egyik meghatározó alakja, aki élete során megélt számos sorsfordító történelmi eseményt, amelyeknek sokszor maga is aktív részese volt. Egy ilyen hosszú életútról és nagy terjedelmű munkásságról rengeteg adat, anekdota marad fenn, ami megihletett olyan nevezetes írókat is, mint Thomas Mann. Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos segédmunkatársa Lukács György filozófus szépirodalmi megörökítéseit veszi sorra.
- Magyar Zoltán
- 2020. június 4.
Trianon emlékezete a folklórban – városi legendák, mondák, hősök, bűnösök és döbbenetes elevenséggel feltoluló emlékek
A trianoni döntés emlékezete része a néphagyománynak és a szájhagyományozó népi műveltségnek is. Emléke – már csak a kényszerű történelmi adottságok miatt is – vélhetőleg még sokáig velünk marad. Ebből adódóan tág tere nyílik továbbra is annak, hogy újabb és újabb képzeletteli reflexiók tapadjanak hozzá, váljanak a részévé. Ahhoz, hogy egy történelmi esemény folklorizálódjon, általában több-kevesebb történelmi távlat szükséges. Ahhoz pedig, hogy organikus néphagyománnyá váljon, igen gyakran valamilyen helyi „fogódzó” is szükséges: nemzeti vagy éppenséggel még lokálisabb szinten. Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet Folklór Témacsoportjának tudományos főmunkatársa a folklórhagyomány alapján mutatja be Trianon emlékezetét, és erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, illetve délvidéki gyűjtőútjainak tapasztalatait is elmondja.
- Részletek
- Írta: Magyar Zoltán
A trianoni döntés emlékezete része a néphagyománynak és a szájhagyományozó népi műveltségnek is. Emléke – már csak a kényszerű történelmi adottságok miatt is – vélhetőleg még sokáig velünk marad. Ebből adódóan tág tere nyílik továbbra is annak, hogy újabb és újabb képzeletteli reflexiók tapadjanak hozzá, váljanak a részévé. Ahhoz, hogy egy történelmi esemény folklorizálódjon, általában több-kevesebb történelmi távlat szükséges. Ahhoz pedig, hogy organikus néphagyománnyá váljon, igen gyakran valamilyen helyi „fogódzó” is szükséges: nemzeti vagy éppenséggel még lokálisabb szinten. Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet Folklór Témacsoportjának tudományos főmunkatársa a folklórhagyomány alapján mutatja be Trianon emlékezetét, és erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, illetve délvidéki gyűjtőútjainak tapasztalatait is elmondja.
- Révész Tamás
- 2020. június 4.
Államalapítással Trianon ellen – a Lajtabánság
100 éve 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amelynek következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát. A veszteség súlyos sokként érte a magyar társadalmat és a vita azóta is újra és újra fellángol, hogy meg lehetett volna-e fegyveres erővel védeni az ország határait. Egy bizonyos, néhány helyi akciót leszámítva a szerződés megkötése után az egyetlen jelentős ilyen kísérletre az ország nyugati felében került sor. Az 1921-es úgynevezett Nyugat-Magyarországi felkelés talán legkülönösebb epizódja egy rövidéletű kérészállam a Lajtabánság kikiáltása volt. Az események hátterét és az állam működését Révész Tamás, a BTK Történettudományi Intézet posztdoktori ösztöndíjasa, a MTA-Lendület Trianon100 kutatócsoport tagja mutatja be.
- Részletek
- Írta: Révész Tamás
100 éve 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amelynek következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát. A veszteség súlyos sokként érte a magyar társadalmat és a vita azóta is újra és újra fellángol, hogy meg lehetett volna-e fegyveres erővel védeni az ország határait. Egy bizonyos, néhány helyi akciót leszámítva a szerződés megkötése után az egyetlen jelentős ilyen kísérletre az ország nyugati felében került sor. Az 1921-es úgynevezett Nyugat-Magyarországi felkelés talán legkülönösebb epizódja egy rövidéletű kérészállam a Lajtabánság kikiáltása volt. Az események hátterét és az állam működését Révész Tamás, a BTK Történettudományi Intézet posztdoktori ösztöndíjasa, a MTA-Lendület Trianon100 kutatócsoport tagja mutatja be.
További cikkeink...
- A Tesla öt és félezer éves előzményei – Innováció a Kr. e. 4. évezredből
- Pünkösd: a zarándokünnep – népszokások a Szentlélek és az egyház születésének napján
- A pince rejtélye – Középkori leletek a tatai vár pincéjéből
- Karanténstílus kreatívan – „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón 7. rész
