Vajon hányan ismerik itthon Shah Rukh Khan filmsztárt, a legtöbb követővel rendelkező indiai hírességet? Tudják-e, hogy az egyik legnagyobb indiai filmcsillagnak több, mint 30 millió feliratkozója van az Instagramon? Hányan látták a kétrészes kínai háborús akciófilmet, a Wolf Warriort, ahol a kínai különleges erők mesterlövésze szembekerül egy csapat külföldi zsoldossal? India és Kína, két olyan távol-keleti ország, amely a filmgyártásban, és -fogyasztásban egyre inkább lekörözi a hollywoodi filmipart. A Glossza új adásának vendégei: Szivák Júlia indológus, a PPKE Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport munkatársa és Salát Gergely sinológus, a PPKE Kínai Tanszékének vezetője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
Az indiai filmek hazájukban elképesztően népszerűek, azonban a nemzetközi színtéren egyáltalán nem váltak azzá. A nyugati közönség számára ugyanis nem feltétlenül fogyaszthatók könnyen: rendkívül színesek, hosszúak, és tele vannak dal- és táncjelenetekkel. A filmek nyugati követőinek táborában főként az indiai diaszpóra tagjait találjuk. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy Indiában nem alakult ki egy egységes filmipar, nem beszélhetünk az „indiai filmről”, hanem erős regionális, helyi identitásokkal átszínezett filmgyártás jellemző az országra.
Kína a filmgyártás és -fogyasztás tekintetében is a világ élvonalába tartozik, azaz a világ legnagyobb filmes piacának tekinthető. Több mint 2000 filmet gyártanak évente a kínaiak, és az indiai filmiparral szemben itt nincsenek regionális ágazatok. Az állam csak irányelveket fogalmaz meg, ugyanakkor adott, hogy a kínai gyártású filmekben csak mandarin nyelven szólalhatnak meg. Bár Kína az elmúlt évtizedben tapogatózott nyugat felé, sőt már a ‘70-es évektől olyan kínai harcművészek tűntek fel a hollywoodi filmekben, mint Bruce Lee, Jackie Chan, vagy Jet Li, de ez a folyamat mára megfordult. A kínai filmek már nem törekednek a nyugati piacra. Épp fordítva, jellemzően az amerikaiak szeretnének bejutni a hatalmas kínai mozikba, ez viszont igen nehézkes, hiszen a kvóta szerint évente 34 amerikai filmet mutathatnak be Kínában. A bejutás feltétele, hogy az adott alkotás megfeleljen a cenzoroknak, amely persze megkerülhető azzal, ha produkcióban vagy kínai pénz, vagy kínai szereplő van, vagy koprodukcióként jött létre.
A Changjin-tavi csata című film plakátja. Forrás: meta-defense.fr
Bár Kínához hasonlóan Indiában is működik cenzori testület, de ennek legfőbb célja az indiai moralitás védelme, az indiai ősi kultúrának és magaskultúrának a közvetítése. Emellett az indiai állam kevésbé használja a filmekben rejlő lehetőségeket. A streamingszolgáltatók hiába igyekeznek eltérő stratégiát kidolgozni, a helyi közönség számára helyi tartalmakat és új kulturális termékeket létrehozni, nem tudott olyan, a nemzetközi színtéren is népszerű tartalom kialakulni, mint például a K-pop és K-drámák esetében.
Kínában az 1990-es években liberalizálták a filmes piacot és valójában ezzel kezdődött a kínai filmipar felfutása. Bár ma leginkább magáncégek gyártanak filmeket, de az állam megmaradt legfőbb financiális erőforrásnak, és szívesen támogatja a neki tetsző tematikákat. Ha úgy tetszik, akkor a nézhető prograndafilmek az állam és a magáncégek együttműködésében jöttek, jönnek létre. Melyek voltak az eddigi legnagyobb kínai kasszasikerek? 2017-ben a Harcos farkas 2., majd 2021-ben a Changjin-tavi csata című film döntött nézőcsúcsokat. Ez utóbbi a második legtöbb bevételt hozta a Pókember után, persze az utóbbit az egész világon játszották.
Érdekes kérdés, hogy a távol-keleti filmekben hogyan mutatkozik meg a nacionalizmus. Indiában van igény a történelem, a történeti emlékezet formálására, és ehhez használják a filmeket is. Az indiai politika ugyanis megpróbálja a muszlimokat kiírni a történelemből, így a filmekből is. Az állam által készített nagy történelmi filmek azonban megbuktak a kasszáknál. A kínaiaknál hasonlóan zajlik az egységes kínai nemzet konstruálása, az összkínai identitás megalkotása, és ebben a folyamatban a filmeknek is egyre nagyobb szerep jut. De kivel szemben indentifikálják magukat ezek a népek? Indiában kezdetben a pakisztániak, majd később azok a nyugatra szakadt indiaiak számítottak ellenségnek, akik elvesztették indiai kultúrájukat vagy identitásukat. Kínában történetileg a japánok az ellenfelek, de inkább mindig csak a múltba vetítve voltak azok. A kortársak viszont egyre inkább a nyugatiakkal szemben határozzák meg magukat, de egyelőre ezek is inkább történeti filmekben jelennek meg.
Következzen egy kis extra tartalom. Különleges filmajánló a Glosszától!
Kínai filmek
- A Changjin-tavi csata (2021) Minden idők legdrágább és legtöbb bevételt hozó kínai filmje. 1950, koreai háború, hullanak az amerikaiak.
- Harcos Farkas 2. (2017) Minden addigi rekordot megdöntő film, amelyben Kína kapitány rendet tesz Afrikában és jól odacsap a külföldi zsoldosoknak.
- Nyolcszáz (2020) A japánok már a spájzban, de néhány száz kínai katona ellenáll Sanghajban. Egy ideig.
- A vándorló Föld (2019) Bizonyos okok miatt a földet át kell mozgatni egy másik naprendszerbe, ami nem könnyű, de a kínaiak megoldják.
Indiai sorozatok és filmek
Sorozatok:
- Delhi Crime Az indiai bűnügyi dráma egy valóságban is megtörtént eseményen alapszik, olyanon ami az egész nemzetet megrázta. Egy nő csoportos megerőszakolásáról és haláláról van szó. A hét részes sorozat az ügy aktáiból dolgozik, és bemutatja az elkövetők utáni nyomozást.
- Bombay Begums A sorozat a jelenkori Indiában játszódik és öt nő harcáról szól a vágyaival, etikájával, személyes válságaival, sebezhetőségével és ambíciójával.
Filmek:
- RRR (angol fordításban a Rise Roar Revolt, azaz Állj fel, Üvölts és Lázadj) Egy musical, egy szuperhősfilm, egy dráma, egy bromance, egy akciófilm. Az RRR egy valós időszakban játszódik, a brit megszállás ellen lázadó karaktereket játszanak a szereplők.
- Baahubali Az indiai akciófilm – első telugu filmként – megnyerte a Nemzeti Filmgála Legjobb játékfilm és Legjobb speciális effektek díját; a telugu verzió tíz jelölésből pedig ötöt elnyert a 63. Dél-indiai Filmfare Díjátadón.
- Stree egy 2018-as indiai hindi nyelvű vígjáték horrorfilm, amelyet egy igazi jelenség ihletett. A film egy Chanderi nevű városban játszódik, ahol a férfiak titokzatos módon eltűntek.
- Jodhaa Akbar indiai életrajzi film. A nagy muszlim hódító, Dzsalál-ud-Dín Mohammad Akbar isteni sugallatra úgy dönt, hogy a birodalom kiterjesztése és a hatalom megszilárdítása érdekében feleségül veszi az egyik hindu király lányát, Dzsódhá Báit. Dzsódhá tiltakozik a politikai házasság ellen, és a frigy feltételéül szabja, hogy megtarthassa saját vallását. Ám az esküvő után ennek ellenére sem engedi magához közel a férjét.
A beszélgetést az Ördögkatlan Fesztiválon, a Pécsi Bölcsész Udvarban vettük fel.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa és Szilágyi Zsolt, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
A Glossza huszonharmadik adása meghallgatható a Spotify-on, a Soundcloudon és a Youtube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
