2023. október 7-én újabb fordulatot vett az izraeli-palesztin konfliktus, amikor a Hamász terrorszervezet nagyszabású támadást indított Izrael ellen. A korábbi háborús konfliktusoktól eltérően, a mostani összecsapás a kezdetektől erősen jelen van az információs térben, ahogy az már az orosz-ukrán háború kapcsán is tapasztalható volt. A háborús dezinformáció és a nemzetközi érdekek azonban jelentősen megnehezítik a konfliktus megítélését. Milyen körülmények vezettek a jelenlegi háborús állapothoz? Mit tudhatunk a két állam közötti érdekellentétről és a konfliktus kezdetéről? A nagyhatalmak milyen szerepet játszottak az izraeli-palesztin konfliktus kialakulásában? Milyen megoldási kísérletek születtek eddig az izraeli-palesztin ellentét kibékítésére?
A Glossza 39. adásában az izraeli-palesztin háború történeti és nemzetközi hátterének elemzésére kértünk fel két szakértőt, Schweitzer András egyetemi docenst, aki az ELTE TÁTK Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének és az ELTE TÁTK Nemzetközi és Európai Tanulmányok Tanszékének oktatója, továbbá Krajcsír Lukács történészt, aki nemzetközi kapcsolatok elemző és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa.
Schweitzer András már az adás elején hangsúlyozta, hogy sokféle félreértés kering a köztudatban az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán: az egyik ilyen gyakori tévhit, hogy ez a konfliktus évezredekre nyúlik vissza és alapvetően egy vallási ellentétre vezethető vissza. Schweitzer ezzel az állásponttal szemben hangsúlyozta, hogy a konfliktus kezdetét valójában százötven évvel ezelőttre datálhatjuk, ami egy nemzetalakulási, területi ellenségeskedésként kezdődött a 19. század végén, az első zsidó bevándorlási hullám idején. Krajcsír Lukács Schweitzer Andrásra reflektálva kiemelte, hogy a százötven évvel ezelőtti első bevándorlási hullám és területfoglalás még nem konfliktusként jelentkezett a két nép között. Krajcsír szerint a két közösség közötti ellenségeskedés véres konfliktussá való terebélyesedésének történeti gyökerei az I. világháború idejére vezethetők vissza. A nagyhatalmak érdekérvenyesítése jelentős szerepet játszott a konfliktus kibontakozásában, amelynek következő sorsfordító pontja az 1947-es felosztási tervek voltak. 1947 már a kezdődő hidegháború időszaka, ahol az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió szembenállása jelentősen meghatározta Izrael államként való létrejöttét. Az 1947-es felosztási kísérletet követően több kisebb-nagyobb konfliktus, közülük is a legismertebb a hatnapos háború, határozta meg a két nép viszonyát. Történeti szempontból is jogosan merül fel a kérdés, hogy a körülbelül százötven éve tartó konfliktusnak milyen lehetséges kimenetele van.
Schweitzer András kiemelte, hogy Izrael és Palesztina részéről is folyamatosan voltak törekvések a békére, ezek a gesztusok azonban rendszeresen kudarcba fulladtak. A békeajánlatok a palesztinok szemszögéből úgy tűnhettek, hogy a területátadások következtében egy autonóm helyzetbe lesznek belekényszerítve, amelyből nem tud megvalósulni egy élhető állam. Míg Izrael úgy mérte fel a békeajánlatokat, hogy területeinek feladása ellenére sem fognak megszűnni a terrorcselekmények. Schweitzer hangsúlyozta, hogy a helyzet megoldása mindkét fél részéről csak akkor lenne lehetséges, ha komoly engedményeket lennének képesek tenni egymás felé. Azonban, amíg a helyzet megoldására tett törekvések csak a gesztus szintjén maradnak, addig valóban elmondható, hogy egyik nép sem partner a békére.
Az epizódot 2023. december 1-jén rögzítettük.
Az adás szerkesztői: Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiai Intézet munkatársa és Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet munkatársa.
A Glossza harminckilencedik adása meghallgatható a Spotify-on és az Anchoron, illetve megtekinthető a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
