A dualizmus kori parlamenti működés a rendi struktúra és a modern parlament közötti átmeneti korszakot jelentett, amely egyszerre viselte magán a régi és az új világ jegyeit. Hogyan működött a politikai közösség, miképp formálódott a képviselői munka, a pártelvű politizálás vagy épp a modern nyilvánosság ebben a premodern korszakban? A Glossza legújabb adásában erről beszélgettünk Cieger Andrással, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Zsuppán Andrással, a Válasz Online újságírójával. Az adás témáját a két vendéghez kötődő könyvek is összekötötték: Cieger András A magyar országgyűlés a dualizmus korában, I. A képviselőház című monográfiája 2021-ben, Zsuppán András szerkesztésében A Nemzet Főtere - A Kossuth tér története című kötet pedig 2020-ban jelent meg.
A dualizmus korabeli képviselőház teljesen másképp működött, mint a mai parlament, azonban már ekkor kialakultak azok a formák, amelyek mai napig élnek az országház falai között. Sőt, ekkor jelentek meg a hivatásos politikusok is. Bár csak szűk választójogról beszélhetünk és még csak kevesek élhettek a választás jogával, ennek ellenére a politikai küzdelmek így is egy virágzó és egyre szélesebbé, fontosabbá váló nyilvánosságban zajlottak.
A sajtó és a parlamenti működés között azonban már ekkor kialakult a máig jellemző kettős viszony: egyfelől a politikai kérdésekben történő tájékoztatás igénye, másfelől az informális hatalomgyakorlás részeként a titkolózás. Ez az érdekellentét a politika sajátos működési módját és természetét tükrözi, amely az újságírók parlamenten belüli tevékenységét is meghatározta.
A parlament sokféleképpen értelmezhető: munkahelyként, arénaként, küzdőtérként, színházként, a társasélet helyszíneként. Ebben a házban ugyanis nemcsak a politikusok fordultak meg: a karzaton helyet foglalók – a cselédektől az arisztokratákig – társasági programként vagy épp csak szórakozást keresve látogatták a parlamenti üléseket. Az akkori képviselőház nemcsak kiváló, retorikailag jól felépített beszédekben bővelkedett, hanem durvuló felszólalásokban, vagy fizikális erőszakban is. Ez összefüggésben állt a korszakban kialakuló, megmerevedő közjogi helyzettel, amelyben az eszközökből kifogyó ellenzék úgy érezte, hogy érdekeit leginkább a nyilvánosság előtt zajló botránypolitizálással érvényesíthette.
Az adás készítői: Huhák Heléna és Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet munkatársai.
A Glossza meghallgatható a Spotify-on, a Soundcloudon és a Youtube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
