Izrael talán az egy négyzetkilométerre vetítve legtöbb régészt foglalkoztató ország és kiterjedt régészeti hálózattal bír, de vajon milyen kihívással néznek szembe a régészek egy szentföldi kutatás alkalmával? Milyen szerepet töltenek be ma a Szentföldön a ferencesek, akik több mint 800 éve vannak jelen a kereszténység szülőföldjén? A Glossza vendégei ezúttal Bollók Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint Tóth Vencel ferences atya, szentföldi megbízott voltak.
Bollók Ádám az egykoron Galileában élő korai keresztény közösség régészeti hagyatékát vizsgálta tavaly év végén. Elsősorban az itt található sziklába vájt, település határain kívül elhelyezkedő sírkamrák leleteit elemezte, amelyek a korai keresztények temetkezési szokásainak megismerését teszik lehetővé. A vizsgálatkor azonban több nehézséggel is szembe kellett nézni, az itt élt családok ugyanis közös sírkamrában temetkeztek, gyakran egyazon helyre és egymásra. Ennek következtében több évszázad leletei keveredtek össze. Sajnos emellett a legértékesebb tárgyak sokszor a modern sírrablások áldozatául estek. Ennek ellenére sok korai keresztény sírban gazdag leletanyagot találunk, köztük amuletteket, amelyek arra engednek következtetni, hogy a családtagok ezúton is megpróbálták szeretteiket a testi valójukban védelmezni és megőrizni. Mindez pedig a keresztény közösség a halálhoz és a feltámadáshoz való viszonyának formálódását, fokozatos átalakulását mutatja.
Az 1217-től szenföldi jelenléttel bíró ferenceseknek kiemelt szerepük van Izraelben és Jordániában is, hiszen az iskolák fenntartása, a szociális feladatok ellátása, a zarándoklatok szervezése mellett különösen fontos szerepet játszanak a szentföldi kutatások segítésében, valamint tevékenyen hozzájárulnak a helyi kulturális örökség megőrzéséhez. A Szentföld szent helyei mintegy „ötödik evangéliumként” dokumentálják a Szentírásban felbukkanó helyeket, az ezekhez kapcsolódó korai keresztény emléket és régészeti leleteket. Az itt zajló történeti és archeológiai kutatások így a bibliai történetek értelmezésében is segítséget jelentenek. Ez pedig a mai keresztények számára saját hitük megélésében és megértésében is jelentős szerepet játszik.
E kutatási eredmények segítséget jelentenek a magyarországi honfoglalás előtti kora középkori (5–9. századi), és a honfoglalás utáni korai magyar hagyatékban is feltűnő, keresztény kapcsolatú tárgyi emlékek értelmezésében. Végeredményben a szentföldi és a hazai kutatások kiegészítik egymást, és kölcsönösen segítik az érintett régiók keresztény emlékeinek jobb megismerését, a keresztény múlt minél pontosabb feltárását.
Az adás készítői: Kiss Viktória, a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa és Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa.
A Glossza meghallgatható a Spotify-on, a Soundcloudon és a Youtube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
