Az albán katolicizmus története címmel tartott önálló előadást 2025. március 13-án Csaplár-Degovics Krisztián Győrben, az Értékek és kihívások című sorozat keretében. Az előadássorozatot a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara (dr.Pongrácz Attila dékán és Csendesné dr. Cseri Kinga egyetemi docens), valamint a győri Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (dr. Ottófi Rudolfné Edit) szervezi.
Magyarországon kevéssé ismert, hogy a Balkán-félsziget népei közül a mai albánok ősei az elsők között vették fel a kereszténységet. A nagy egyházszakadás Róma és Bizánc között azonban kettévágta az etnikai albán területeket: míg a déli és keleti albánság ortodox lett, addig északi és nyugati testvéreik a katolicizmus keleti határvidékét alkották. Az Adria déli partvidékén katolikus püspökségek sora alakult, amelyeket elsősorban itáliai és dalmáciai eredetű papság szervezett meg.
Az oszmán hódítás következtében a katolicizmus visszaszorult az Albán Alpok vidékére, ahol azonban minden csapást túlélt. Sőt: a hegyvidéken kialakuló törzsi világ egyik legfontosabb identitásképző erejévé vált. Az albán katolicizmus akkor éledt újjá, amikor a Habsburg Birodalom – a magyarországi háborúk győztes lezárása nyomán – a balkáni katolikusok vallási védnökévé vált. A Habsburg-dinasztia felekezeti jogköre az Osztrák–Magyar Monarchia idején, 1867 és 1914 között élte virágkorát, amikor Bécs mellett immár Budapest is felelősséget vállalt a katolikus albánokért. A Monarchia idején közel 220 katolikus albán plébánia, falusi iskola, középfokú oktatási intézmény és szeminárium működését biztosították.
Az albán katolicizmus számára a 20. század derekán a kommunizmus hozott nagy fordulatot: Albánia lett a világ első ateista állama, ahol a katolikusokat súlyos üldöztetések érték. A rendszerváltást követően, az 1990-es években újjászerveződtek az egyházmegyék, és megindulhatott a szabad vallásgyakorlás. Napjainkban a katolicizmus mérsékelt expanzióban van: a rendszerváltás körüli 10%-os arány mára 12–15%-ra emelkedett. Érdekesség, hogy bár a koszovói albánoknak csupán 2–3%-a katolikus, körükben különösen erősen él Hunyadi János emlékezete, így a magyar–albán kapcsolatok egyik fontos lobbicsoportjának számítanak a térségben.
Az előadás az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra pályázat támogatásával valósult meg („Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”).
