A BTK a médiában

Interjú jelent meg Molnár Antallal, intézetünk igazgatójával, tudományos tanácsadójával a ДАН nevű hírportálon. A beszélgetés során szóba került a La relazioni „ad limina” dei vescovi di Cattaro alla Santa Sede (1592–1708) című, most m...

Szécsényi-Nagy Anna, a BTK Archeogenomikai Intézetének igazgatója a magyarság eredettörténetének újabb felfedezéseiről nyilatkozott a Magyar Krónikának. „Kik lakták a Kárpát-medencét az első földművesek megjelenése óta? Hogyan zajlott őseink bevándo...

Az Urál nyugati oldalán, a mai Baskíria területén élhettek azok a magyarok, akiket Julianus barát megtalált. Annyit tudunk rólunk, hogy a 13. századi mongol támadás után többé nem említették őket, valószínűleg beolvadtak a környező népek, elsősorban ...

A készülő nyomtatott kiadás mellett online elérhető adatbázisban is közzéteszi Széchenyi István levelezését az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete.  A teljességre törekvő, modern kritikai kiadás felbecsülhetetlen ér...

2023. január 6-án, a Szent Korona Amerikából történt hazatérésének 45. évfordulóján a Petőfi Rádió PetőfiKult műsorának vendége volt a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport&n...

Szefert Bea archeogenetikus, az Archeogenomikai Intézetének tudományos munkatársa, egyúttal az ELTE Biológiai Doktori Iskolájának Genetikai Tanszékén végzős PhD hallgatója mesélt a honfoglaló magyarság genetikai kutatásának aktuális eredményeirő...

A kutya és az ember kapcsolatának sokszínűsége, valamint a kutyatartás tér- és időbeli változásai adták a Glossza decemberi epizódjának témáját. Ezt a  bonyolult viszonyrendszert a szerkesztők a Ki kutyája vagyok én? című, 2022-ben bem...

Milyen történelmi helyzetben született és mit tartalmaz az Aranybulla? Valóban a nemesség kényszerítette ki szabadsága védelmében az uralkodótól, és egyfajta középkori alkotmányként tekinthetünk rá? Zsoldos Attila történésszel, a Bölcsészet...