A BTK a médiában

Hogy áll ma Horvátország hozzánk képest? Mik a horvát érzékenységek a magyarokkal szemben, és miért kedvelnek ma minket mégis? Kik a közös hőseink? A horvát-magyar viszonyokról kérdezte Szilvay Gergely, a Mandiner újságírója Sokcsevits Déne...

Miközben a római korból rengeteg írásos emlék maradt fenn, a Pannonia területén élő népek biológiai, orvosi, táplálkozási és más jellegzetességeiről nagyon keveset tudunk. Ezen igyekszik változtatni az a biorégészeti kutatás, ami Szécsényi-Nagy Anna ...

Horváth Gergely Krisztián, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa a Klubrádió vendége volt, ahol a Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport munkájáról beszélt 2024. január 19-én. Az adás itt hallgatható meg. ...

2024. január 19-én a Kossuth Rádió Kulissza – Rádiószínház című műsorában Gyimesi Emese, intézetünk tudományos munkatársa Szendrey Júlia naplóinak világképéről beszélt, illetve arról, hogy miért tekinthetőek különleges forrásnak S...

A Magyar Tudományos Akadémia 1974-ben egyesítette az addig széttagoltan működő zenetudományi és népzenei kutatásait, és létrehozta a Zenetudományi Intézetet, amely 10 évvel később költözött mai helyére, az Erdődy-Hatvany-palotába. Itt találjuk a Zene...

A legutóbbi népszámláláson 2439 honfitársunk vallotta magát szkítának azt állítva, hogy a szkíta az anyanyelve, ezt használja családi és baráti körben. Ehhez képest Attila király népéhez tartozónak „csupán” 345-en érzik magukat, bár tegyük hozzá már ...

A hagyomány szerint Magyarország nemesei, főpapjai és polgárai a Duna jegén, közfelkiáltással választották királyukká a törökverő nagy Hunyadi János kisebbik fiát, Mátyást 1458. január 24-én. A patetikus jelenet azóta is élénken él a köztudatban, sőt...

Hogyan és miért néptelenednek el Magyarország kisebb-nagyobb települései? Hogy lehet, hogy a trianoni békeszerződéssel osztrák oldalra került Burgenland mára teljesen más fejlettségi mutatókkal rendelkezik, mint Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala? Hogyan...