SZTE BTK Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék

6722 Szeged, Egyetem u. 2−6.

Főbb kutatási területek

• Egressy Gábor kéziratos hagyatékának feltárása, életpályájának vizsgálata a magyar színészet hivatásosodásának kontextusában
• a 19. századi irodalom- és színháztörténet társadalomtörténeti aspektusai

Tervezett kutatási területek a Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországon c. OTKA-pályázat keretében:

• Magyar Tudós Társaság, később Magyar Tudományos Akadémia irodalmi pályázatai a 19. században
• Arany János főtitkári iratainak összegyűjtése és kritikai kiadásra való előkészítése

Munkakörök

• 2013. június 1. – 2014. június 1. doktorjelölt, SZTE BTK Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék, Jedlik Ányos Doktorjelölt Ösztöndíj keretében
• 2012. szeptember 1. – 2013. május 31. predoktori ösztöndíjas (TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012), SZTE BTK Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék

Tanulmányok

• 2009−2012: PhD-hallgató, SZTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola, Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék, témavezető: Zentai Mária
• 2009: Magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár, XIX. századi magyar irodalom speciális képzés
• 2007: Történelem szakos bölcsész és tanár

Oktatási területek

• 2010. szeptember – 2014. június: szemináriumok vezetése a reformkori magyar irodalom korszakából; intézménytörténet, drámairodalom (SZTE BTK Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék)

Tudományos projektek

• 2012–2016:MTA-DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport(sajtó alá rendező: Egressy Gábor családi levelezésének kritikai igényű kiadása)

projektvezető: Debreczeni Attila (TKI-9466/2013)

• 2007−2011: 19. századi irodalmi és művelődéstörténeti források: Gyulay Lajos naplói (munkatárs, részvétel Gyulay Lajos kéziratos naplóinak és levelezésének sajtó alá rendezésében)

projektvezető: Zentai Mária

(OTKA K68866) (SZTE)

Elismerések

• Palmerston és a krími háború = kiemelt I. díj, XXVIII. OTDK, Humán Tudományi Szekció, Egyetemes Történelem, Székesfehérvár, 2007.
• Így élt a Csiga vendéglő vacsoráló társasága. Az író- és művészvilág megélhetési viszonyai Pest-Budán 1837−1843 között = III. díj, XXIX. OTDK, Humán Tudományi Szekció, 18−19. századi magyar irodalom, Szeged, 2009.

Ösztöndíjak, kitüntetések

• Jedlik Ányos Doktorjelölt Ösztöndíj, 2013–2014. (Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Nemzeti Kiválóság Program)

• Pro Scientia Aranyérem, 2009. (Országos Tudományos Diákköri Tanács)
• Discipuli pro Universitate-díj, 2009. (Szegedi Tudományegyetem)
• Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány kutatási ösztöndíj, 2007. (Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány Kuratóriuma)
• Dékáni kitüntetés, 2009. (Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar)
• Dékáni kitüntetés, 2007. (Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar)

Kutatóutak

• Ausztria, Bécs, Ceepus-ösztöndíj, posztgraduális hallgatóként, 2012. (2 hónap)
• Ausztria, Bécs, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, levéltári kutatás, 2011. (1 hét)
• Ausztria, Bécs, Ceepus-ösztöndíj, posztgraduális hallgatóként, 2010. (2 hónap)
• Románai, Kolozsvár, Direcţia Judeţeană Cluj ale Arhivelor Naţionale, levéltári digitalizálás, 2009. (3 hét)
• Románia, Kolozsvár, Direcţia Judeţeană Cluj ale Arhivelor Naţionale, levéltári digitalizálás, 2008. (3 hét)

Tagság

• Pro Scientia Aranyérmesek Társasága
• Hajnal István Kör

Publikációk

I. Kritikai kiadások, forráskiadások

1. Gyulay Lajos, Constantia (1860. június 2. − 1860. július 18.), kiad. Szalisznyó Lilla, Szeged, SZTE Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék, 2011. Hálózati kiadás: http://www.gyulaynaplok.hu

2. Gyulay Lajos, Izlet (1851. október 10. − 1851. december 31.), kiad. Zentai Mária, Szalisznyó Lilla, Szeged, SZTE Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék, 2010.

3. Gyulay Lajos, Hamuszín könyv (1824. január 14. − 1824. augusztus 2.), kiad. Zentai Mária, Szalisznyó Lilla, Szeged, SZTE Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék, 2009.

4. A marosnémeti gróf Gyulay család levelezése, Szeged, SZTE Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék, 64 darab levél sajtó alá rendezése, Hálózati kiadás: http://www.gyulaynaplok.hu

II. Tanulmányok

1. Szalisznyó Lilla, Palmerston és a krími háború, Aetas 2009/3., 35−54.

2. Szalisznyó Lilla, Hamuszín könyv: A napló bemutatása = Gyulay Lajos, Hamuszín könyv (1824. január 14. − 1824. augusztus 2.), kiad. Zentai Mária, Szalisznyó Lilla, Szeged, SZTE Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék, 2009, 5−17.

3. Szalisznyó Lilla, Született politikusfeleségek: Lady Palmerston és Lieven hercegnő, Aetas 2010/3., 129−142.

4. Szalisznyó Lilla, „Most kenyeret keresünk kapával és tollal”: Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Sándor gazdasági mindennapjai = Ragyogni és munkálni: Kultúratudományi tanulmányok Kazinczy Ferencről, szerk. Debreczeni Attila, Gönczy Monika, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2010, 326−337.

5. Szalisznyó Lilla, „Koszt kifizetve”: Kisfaludy Sándor, Erdélyi János és Egressy Gábor kiadási naplója = Rajzolatok a magyar történelemről, szerk. Antos Balázs, Tamás Ágnes, Szeged, 2010, 25−36.

6. Szalisznyó Lilla, Gyulay Lajos Izlet című naplókötete = Gyulay Lajos, Izlet (1851. október 10. − 1851. december 31.), kiad. Zentai Mária, Szalisznyó Lilla, Szeged, SZTE Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék, 2010, 5−19.

7. Szalisznyó Lilla, „Számadás Hunyady János Historiai Drámának Nyomtatványirúl”: Kisfaludy Sándor Hunyady János drámájának kiadása és terjesztése 1816-ban = Határátlépések: A doktoriskolák III. nemzetközi konferenciája, Kolozsvár, 2010. augusztus 26−27., szerk. Dobos István, Bene Sándor, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest, 2011, 125−133.

8. Szalisznyó Lilla, „Ismét van újságom literaturánkból”: A magyar irodalom propagálásának közegei a 19. század első évtizedeiben = Pro Scientia Aranyérmesek X. Konferenciája, szerk. Szőllősi László, Pro Scientia Aranyérmesek Társasága, Budapest, 2011, 129−133.

9. Szalisznyó Lilla, „Egy könyvkiadás engem könnyen megakaszt”: Kisfaludy Sándor műveinek kiadása és terjesztése 1816-ban, Irodalomtörténet 2011/3., 341−359.

10. Szalisznyó Lilla, Pennával teremtett egzisztencia: Vörösmarty Mihály és Bajza József megélhetési viszonyai 1837−1843 között, Irodalomtörténeti Közlemények 2012/2., 189−209.

11. Szalisznyó Lilla, „Nem volna jó a Kisfaludy-Társaság kérdésére felelnünk?”: A Shakespeare-t játszó és tanító Egressy Gábor = Médiumok, történetek, használatok: Ünnepi tanulmánykötet a 60 éves Szajbély Mihály tiszteletére, szerk. Pusztai Bertalan, Szeged, Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2012, 107−127. Online elérés: http://www.media.u-szeged.hu/szajbely60/pdf/szalisznyo.pdf

12. Szalisznyó Lilla, Egressy Gábor Shakespeare-szerepértelmezéseinek narratívái = Drámák határhelyzetben, szerk. N. Tóth Anikó, Nyitra, 2013. (megjelenés alatt)

13. Szalisznyó Lilla, „Imhol a’ Jelentés”: A magyar irodalom propagálása a 19. század első évtizedeiben = Piacok a társadalomban és a történelemben, szerk. Halmos Károly, Kiss Zsuzsanna, Klement Judit. (megjelenés alatt)

14. Szalisznyó Lilla, Ami szegény Hamlettől telnék: A hivatásos színészi identitás problematikája Egressy Gábor Magyar Színházi Lapjában, Irodalomtörténet, 2013/1, 53–76.

15. Szalisznyó Lilla, A jámbor pesti színész és a rest korhelyek: Egressy Gábor bosszankodásai és javaslatai a vidéki színjátszók pallérozására, Irodalomtörténeti Közlemények, 2013/5.

16. Szalisznyó Lilla, „...in the furnace of experience”: Shakespeare’s Plays in the Textbook of Gábor Egressy = Shakespeare in Central Europe, ed. Jana Bžochová-Wild, Divadelná fakulta VŠMU, Pozsony, 2013. (megjelenés alatt)

Cegléd, 2013. november 25. <span;   Szalisznyó Lilla

Bollók Ádám: Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében Formatörténeti tanulmányok a honfoglalás kori díszítőművészethez. (PhD disszertáció, PPKE, 2012)

Cieger András: Alkotmányosság és nemzeti identitás - a magyar történelem kontextusában. In: Cieger András (szerk.): Kötőerők. Az identitás történetének térbeli keretei. Budapest, Atelier Francia-Magyar Társadalomtudományi Központ, 2009. 47–86.

Dávidházi Péter: Egy nemzeti tudomány születése: Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet. Budapest, Universitas, 2004.

Ferenczi Attila: A hagyomány béklyójában: Tacitus-fordítások a XIX-XX. században. In: Hajdu Péter, Polgár Anikó (szerk.): Papírgaluska: tanulmányok a görög és latin klasszikusok fordításairól. Budapest, Balassi Kiadó, 2006. 186–200.

Ferenczi Attila: „Nem hazai palánta”: Az antik paradigma Kölcsey Nemzeti hagyományok című írásában. Ókor 5/1. 2006. 15–19.

Fórizs Gergely (szerk.): Szívből jövő emlékezet: Tanulmányok Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok című írásáról. Budapest, reciti, (Hagyományfrissítés 1.), 2012.

Gángó Gábor: Eötvös József uralkodó eszméi: kontextus és kritika. Budapest, Argumentum, 2006.

Gyáni Gábor: Relatív történelem. Budapest, Typotex, 2007.

Gyáni Gábor: A kollektív emlékezet két formája: hagyomány és történelmi tudat. In: Dénes Iván Zoltán (szerk.): Liberalizmus és nemzettudat: Dialógus Szabó Miklós gondolataival. Budapest, Argumentum Kiadó – Bibó István Szellemi Műhely, 2008. 412–426.

Gyáni Gábor: A tér nemzetiesítése: elsajátítás és kisajátítás. Helikon 61/1-2. 2010. 239–257.

Gyáni Gábor: Nők, nacionalizmus és az individualizálódás. In: Kovács Zoltán, Püski Levente (szerk.): Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 80. születésnapjára. Debrecen, Debreceni Egyetem Történeti Intézete, 2010. 85–95.

Hajdu Péter: Irodalom, történet, titok, idegenség. Budapest, Balassi, 2009.

Hites Sándor: „még dadogtak, mikor ő megszólalt”: Jósika Miklós és a történelmi regény. Budapest, Universitas, 2007.

Horkay-Hörcher Ferenc: A fenséges zsarnoksága: Edmund Burke új esztétikai paradigmájának eszmetörténeti kontextusai. In: Horkay-Hörcher Ferenc, Szilágyi Márton (szerk.): Edmund Burke esztétikája és az európai felvilágosodás. Budapest, Ráció Kiadó, 2011. 45–88.

Klement Judit: A 19. század végi gazdasági elit és a „nemzet”. In: Cieger András (szerk.): Kötőerők. Az identitás történetének térbeli keretei. Budapest, Atelier Francia-Magyar Társadalomtudományi Központ, 2009. 163–184.

Klement Judit: Merkantil vélemények a nemzeti gazdaságról a Monarchia gazdasági közösségében. In: Albert Réka, Czoch Gábor, Erdősi Péter (szerk.): Nemzeti látószögek a 19. századi Magyarországon. 19. századi magyar nemzetépítő diskurzusok. Budapest, Atelier Könyvtár, 2010. 301–311.

Konrád Miklós: Jews and Politics in Hungary in the Dualist Era, 1867–1914. East European Jewish Affairs, 39/2. 2009. 167–186.

Kovács Gábor: Az utolsó kísértés – változatok a hatalomra. Politikai eszmetörténeti tanulmányok. Budapest, Liget, 2008.

Mester Béla: Magyar philosophia: A szenvedelmes dinnyésztől a lázadó Ikaroszig. Kolozsvár; Szeged, Pro Philosophia, 2006.

Mester Béla: Philosophers in the Public Sphere of the Cities: the Birth of the National Philosophies from the Spirit of the Editorial Offices and Saloons in the 19th Century. LIMES 1. 2011. 7–20.

Mester Béla: A tudós mint társadalmi szerep a 19. század magyarországi vitáiban. In: Gurka Dezső (szerk.): Tudósok a megismerés színterein: a romantikus tudományok és a 18-19. századi tudóssztereotípiák. Budapest, Gondolat, 2012. 64–72.

Mikos Éva: Árpád pajzsa. A magyar honfoglalás-hagyomány megszerkesztése és népszerűsítése a XVIII–XIX. században. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet – PTE Néprajz Kulturális Antropológia Tanszék – L’Harmattan, 2010.

Papp Gábor György (szerk.): Épített örökség a magyar tudomány szolgálatában. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet – Magyar Képek Kiadó, 2010.

Papp Gábor György: A historizmus aspektusai a magyar építészetben / Aspekte des Historismus in der ungarischen Architektur. In. Von Berlin nach Budapest – Berlinből Budapestre. Aspekte des Historismus in der ungarischen Architektur / A historizmus aspektusai a magyar építészetben. (Text/szöveg: Gábor György Papp) Potsdam, Deutsches Kulturforum östliches Europa, 2006. 13–40.

Ritoók Zsigmond: Vágy, költészet, megismerés: válogatott tanulmányok. [szerk.: Ferenczi Attila, Kozák Dániel, Tamás Ábel] Budapest, Osiris, 2009.

Szalisznyó Lilla: Pennával teremtett egzisztencia. Vörösmarty Mihály és Bajza József megélhetési viszonyai 1837−1843 között. Irodalomtörténeti Közlemények 6. 2012. 593−613.

Székely Miklós: Az ország tükrei: magyar építészet és művészet szerepe a nemzeti reprezentációban az Osztrák - Magyar Monarchia korának világkiállításain. Budapest, CentrArt, 2012.

Tallián Tibor: A magyar zene történetének koncepciói a hosszú 19. században. In: Boka László, Földesi Ferenc, Mikusi Balázs (szerk.): Az identitás forrásai: hangok, szövegek, gyűjtemények. Budapest, Gondolat, 2012. 13–40.

Varga Bálint: “Hungary.” In: Ilaria Porciani, Lutz Raphael (szerk.): Atlas of European Historiography: The Making of a Profession 1800-2005. Basingstoke and New York, Palgrave MacMillan, 2010. 153–156. Coauthor: Stefano Bottoni.

Varga Bálint: Árpád és Mária Terézia között: Pozsony város identitásai és emlékművei a 19. század végén. In: Cieger András (szerk.): Terek, tervek, történetek: Az identitás történetének térbeli keretei 2. Budapest, Atelier, 2011. 121–144.

Völgyesi Orsolya: Írók, szerepek, stratégiák. Budapest, Ráció, 2010.

Antal Alexandra
A magyar tudományosság kapcsolatrendszerének és intézményesülésének fejlődéstörténete a 19. század első felében.

Bollók Ádám

Egy kiemelkedően „nemzeti tudomány”: a nemzeti gondolat szerepe a Kárpát-medencei népvándorlás kori régészet kérdésfeltevéseinek alakulásában

Cieger András           

A közjog szerepe a nemzeti identitás formálásában a 19. század második felében. Tradíciók és mítoszok

Dávidházi Péter – kutatásvezető

Bibliai szerepminták nemzetiesítése a 19–20. századi magyar költészetben

Ferenczi Attila

A nemzeti kultúra koncepciója és a kezdődő klasszika-filológiai irodalom

Fórizs Gergely

A plutarkhizmus hagyománya a 19. század első felének magyar irodalmában

Gángó Gábor

Irodalom, tudomány, kultúra: Eötvös József életműve

Gyáni Gábor – kutatásvezető

A nemzeti történetírás kánonjának megteremtése a 19. század végén

Hajdu Péter

Nemzeti éthosz a 19. század utolsó harmadának novellisztikájában

Hites Sándor

A nemzet mint gazdasági-pénzügyi entitás megjelenítése a 19. századi magyar irodalomban

Horkay-Hörcher Ferenc

Mire jó egy nemzeti könyvtár és egy nemzeti akadémia? A kultúra szerepe a Széchenyiek nemzetépítő programjában

Klement Judit

A gazdaságtan nemzeti tudománya

Konrád Miklós

Magyar nemzet – zsidó szemmel a 19. században

Kovács Gábor

Asszimilatív stratégiára épülő, illetve etnoprotekcionista nyelvezetet használó politikai kultúra konfliktusa a 19. század utolsó harmadának, illetve a 19–20. század fordulójának magyar nemzetkarakterológiájában

Lajtai Mátyás

Romák a magyar nacionalizmus peremén. A magyar kultúra romaképe a 19. században

Mester Béla

A „nemzeti filozófia” fogalmának történeti rekonstrukciója a magyar kultúrában a Kant-vitától (1792–1822) Erdélyi János haláláig (1868)

Mikos Éva

A folklorisztika mint a nemzeti kultúra és irodalom szolgálóleánya a 19. században

Papp Gábor György

A nemzeti építészetről való gondolkodás alakulása a 19. század második felében

Paraizs Júlia

A Shakespeare-játszás mint hiánypótlás a 19. századi magyar nyelvű kultúrában

Ritoók Zsigmond

A nemzeti eposz (Vörösmarty, Arany) kérdése és a 19. század Homéros-képe

Szalisznyó Lilla

A Magyar Tudományos Akadémia mint nemzeti intézmény kialakulása a 19. században, különös tekintettel Arany János főtitkár hivatali iratainak kutatására.

Szilágyi Adrienn

A pályázati koordinációt intéző tudományos segédmunkatárs

Székely Miklós

Az ipar, az iparművészet és az iparoktatás összefüggései és kapcsolatai a nemzeti formakincs kialakításának programjával a 19. század végén

Tallián Tibor

A „magyar zene” koncepció kialakulása a 19. században

Török Zsuzsa

A nők szerepe a modern nemzeti tudat alakulásában a 19. században

Varga Bálint

Közép-európai regionalizmus és versengő történeti víziók, 1880–1940

Völgyesi Orsolya

Közjogi viták és középkor-képzetek a reformkor politikai és irodalmi diskurzusaiban

OTKA K 108670

2013. szeptember 1.–2017. augusztus 31.

Vezető kutatók: Gyáni Gábor és Dávidházi Péter

Elérhetőség:
MTA BTK Történettudományi Intézet
1250 Budapest, Pf. 9.

A nacionalizmus kutatása az 1980-as években született alapvető elméleti munkák óta virágzik szerte a világon. Bár a nacionalizmus jelenségét számos, olykor egymásnak is ellentmondó elmélet próbálta meg értelmezni, a teoretikusok megegyeznek abban, hogy a kultúrának kiemelt jelentősége van a nemzetépítések történetében. Magyarországon eddig a nemzetépítés kulturális vetületeiről azonban átfogó, interdiszplináris kutatás nem készült, bár egyes humán tudományágak képviselői már elkezdték saját szakterületüknek a nemzetépítés történetébe ágyazott múltját feltárni.
Ennek a kutatási projektnek az az elsődleges célja, hogy a nemzetépítés és a humán tudományok, illetve művészetek diskurzusa közötti összefüggést feltárja. Másodszor a tudományok és műveszetek professzionalizációjának folyamatát vizsgálja, mivel az intézményrendszer kiépülése nyilvánvalóan a nemzet- és államépítés tágabb folyamatában értelmezhető. A harmadik cél a tudományok és műveszetek által produkált emlékezethelyek elemzése.
A kutatócsoport eredményeit magyar és angol nyelvű konferenciákon, a Korall és a Hungarian Historical Review c. folyóiratokban, monográfiákban, illetve magyar és angol nyelvű tanulmánykötetekben közli.