Hírek

A Történelmi Szemle 2020. évi 1. számában (rendelési információk itt) Vadas András tanulmánya arra keresi a választ a késő középkori hazai okleveles gyakorlat tükrében, hogy megváltozik-e adott földbirtok tulajdonjoga, ha a birtokhatárt jelentő folyó folyása megváltozik. Turbucz Dávid tanulmánya Horthy Miklós haditengerészeti pályafutásáról, 1892 és 1894 közötti világ körüli útjáról szól, a Bécsben őrzött levéltári forrásokra alapozva. Katona Csaba írása azt mutatja be, hogy Bulgária első világháborús hadba lépése hogyan jelent meg a korabeli magyar sajtóban. Az 1526. évi mohácsi csata pontos helyszínéről folyó vita kapcsán pedig egész blokk kapott helyet a lapszámban: összesen hét írás foglalkozik a kérdéssel, egymásra is reflektálva. Gyarmati György tollából Ormos Mária, míg Erdélyi Gabriella tollából Péter Katalin nekrológja zárja a kiadványt. 

A veszélyhelyzet enyhülésével a Penna Bölcsész Könyvesbolt szeretettel várja az olvasókat 2020. június 8-tól a megszokott nyitvatartási időben, minden hétköznap délután.

A koronavírus miatti korlátozások erőteljesen éreztették hatásukat az egyetemi képzésben is, ám nem vetettek gátat az oktatásnak, az online eszközök segítségével az egyetemek folytatták a tanítást. A szemeszter végén most azt összegezzük, hogy a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet munkatársai milyen mértékben járultak hozzá az online univerzumba kényszerült magyarországi, esetenként határon túli felsőoktatás sikeréhez a 2020-as tavaszi félév folyamán. Hosszú ideje hagyomány ugyanis, hogy intézetünk munkatársai az egyetemeken is előadásokat tartanak, szemináriumokat vezetnek. Az alábbi összeállítás egyfelől szemléletesen illusztrálja, hogy mekkora szerepet vállaltunk a történeti, esetenként azon túlmutató oktatásban, másfelől arra, hogy hány egyetemen, hányféle tematikában végeztek oktatást kollégáink.

Az irodalomtudományi kutatásokban régi ismerős a számítógép, mégis újra és újra szükséges bemutatkoznia. A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle most megjelent számában a számítógépes irodalomtudomány elmúlt fél évszázadáról és a ma legújabb technológiáiról egyaránt tájékozódhat az olvasó. A tanulmányok homlokterében a számítógépes filológia elméleti és gyakorlati kérdései állnak. Kisebb mértékben ugyan, de a számítógépes irodalomtudomány olyan területei is megjelennek, mint a távoli olvasás, a stilometria vagy az adatbázis-építés.

Az Irodalomtudományi Intézetben működő, Hites Sándor által vezetett MTA BTK Lendület Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana Kutatócsoport 2020. május 18-án online műhelykonferenciát rendezett Az adatbőség zavarai: Sajtótörténeti kutatások és a digitalizáció címmel. Az eszmecsere alapötletét az a tapasztalat adta, hogy a digitálisan elérhető források gyarapodása újabban olyan adatbőséget tár a sajtótörténészek és a sajtótörténettel foglalkozó irodalomtörténészek elé, amely akár zavarólag is hathat a kutatás ökonómiájára. Az adatok bősége (ahogy szűkösségük is) megold bizonyos kutatási problémákat, ám egyúttal újakat is létrehoz.

Új menüponttal bővült a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportjának weboldala. A digitális tartalmak között most már filmeket is elérhetünk. A kutatást és az ismeretterjesztést egyaránt szolgáló összeállítások bemutatják azokat a régiókat és leleteket, amelyeket a szakemberek ma kapcsolatba hoznak őseinkkel.

„A kapun sem engedtek ki egyedül” – családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában címmel jelent meg Vigh Barbara PhD-hallgató (Debreceni Egyetem) cikke a Családtörténetek blogon. A szerző egy debreceni polgárlány és családja mindennapi életébe és érzelmi viszonyaiba nyújt betekintést egy 19. század végi napló segítségével az MTA „Lendület” Magyar Családtörténet kutatócsoport honlapján.

Ablonczy Balázs, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa a Magyar Tudomány Tematikus összeállítás • Trianonról – 100 év múltán című számában számolt be az MTA „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoportjának munkájáról. A kutatócsoport az elmúlt négy évben hét saját és három kooperációban készült kötettel jelezte, hogy milyen kutatási irányok lehetnek fontosak az elkövetkező években a sokak életét meghatározó, és a magyar köztudatban nagyon erősen jelen lévő történeti eseménnyel kapcsolatban.

2020. május 21-én Mester Béla, a Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársa online előadást tartott A sensus communishagyománya a magyar gondolkodás történetében címmel. Először röviden bemutatta azt a képet, amelyet Hans-Georg Gadamer klasszikus történeti elemzése tükröz a sensus communis szerepéről a szellemtudományokban, majd fölvázolta a fogalom kora újkori felelevenítésének a történetét mint egy kommunikációs kihívásra adott sajátos választ. Ezután rekonstruálta, hogy Hegel hogyan használja e fogalmat saját filozófiai önmeghatározásához, majd a magyar sensus communis-hagyomány rövid ismertetése után arra tért rá, hogy miként számol le Erdélyi János a józan ész fogalmával A hazai bölcsészet jelenében. Végezetül említésre került Szontagh viszontválasza és a vita mai hatása, relevanciája.

A trianoni béke 100. évfordulójával határon belül és kívül egyaránt rengeteget foglalkozott a sajtó, illetve a média. A BTK Történettudományi Intézet munkatársai is sok cikket jelentettek meg a témában, és számos interjú is készült velük. Elsősorban az MTA „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport tagjai nyilatkoztak, de több kollégánkat is megkérdezték a magyar történelem egyik legtragikusabb fordulópontjával kapcsolatban. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül közlünk válogatást munkatársaink Trianon centenáriumával kapcsolatos olyan megszólalásairól és írásairól, amelyek az utóbbi napokban jelentek meg.

2020. május 26-án a BTK Filozófiai Intézetének szervezésében Hörcher Ferenc Prudence, Moderation and Tradition: A Political Philosophy of Conservatism címmel tartott előadást angol nyelven, amelyet Walter Nicgorski, a University of Notre Dame professzor emeritusa kommentált.

Trianon közelről és távolról: online beszélgetés Ablonczy Balázs részvételével

Május 27-én, szerdán 16:00–17:00 óra között kerül sor arra az online kerekasztal-beszélgetésre, amelynek egyik résztvevője Ablonczy Balázs, a Történettudományi Intézet témacsoport-vezetője, tudományos főmunkatársa, a "Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport vezetője.