Miért tiltotta be 1917-ben Moldvában a püspökség a katolikus nők fejviseletének, a kerpának a használatát? Hogyan élte meg egymás hiányát Kriza János, a népköltészeti gyűjtéséről ismert erdélyi unitárius püspök és felesége, Füzi Borbála, amikor 1851 és 1855 nyarán fürdőkúra miatt voltak távol egymástól? Milyen kulturális lehetőségekről álmodozott Jánosfalvi Sándor István unitárius lelkész, amelyek hiányában úgy érezte, hogy a nagy elzártságban „valósággal el vadúl, el zsibbad, el egésségtelenedik mind test mind lélek egyaránt?”
A Néprajztudományi Intézet honlapján megjelent ismeretterjesztő cikkek ezekre a kérdésekre válaszolnak.
Turbék. Szulejmán Szultán szigetvári Türbevárosa a 16–17. századi oszmán–török forrásokban címmel megjelent a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Fodor Pál új kötete.
A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartják meg 2020. május 15-én 10 órától. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épül. A konferenciát záró esti koncert a kobozt történeti zenei környezetben mutatja be. Az előadók között találjuk Csörsz Rumen Istvánt, a BTK Irodalomtudományi Intézet főmunkatársát és Bolya Mátyást, a BTK Zenetudományi Intézet munkatársát, archívumvezetőt is.
2020. május 12-én, kedden, Geréby György, a CEU oktatója Hans Jonas és Petrus Damiani a múlt megváltoztathatóságáról címmel tartott online intézeti előadást a BTK Filozófiai Intézetének szervezésében.
Az utolsó feketehimlő-járvány Európában címmel megjelent A hétköznapi élet története blogon a járványok történetével foglalkozó cikksorozat 8. része. Bíró László, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa posztjában a már régóta legyőzöttnek hitt feketehimlő utolsó európai fellángolását beszéli el: Jugoszlávia, 1972.
Online előadás Szécsi Gábor új kötetéről
Történet és történelem: A narrativista történelemfilozófia alapjai címmel jelent meg a Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársának, Szécsi Gábornak és Mák Kornélnak könyve a Belvedere Meridionale Kiadó gondozásában.
Leírás: elmélet, irodalom, kép – összehasonlító irodalomtudományi tanulmányok
A Reciti Kiadó gondozásában Leírás: elmélet, irodalom, kép címmel megjelent az Irodalomelméleti Osztály tagjainak közreműködésével a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2017. novemberében rendezett komparatisztikai konferencia anyagából készült tanulmánykötet (szerkesztői: Hajdu Péter, Kálmán C. György, Mekis D. János és Z. Varga Zoltán).
A BTK Filozófiai Intézet félállású tudományos főmunkatársi álláspályázatát Schmal Dániel, a tudományos munkatársi álláspályázatot pedig Németh Attila nyerte. Ezúton is gratulálunk és sok szeretettel köszöntjük új kollégáinkat!
A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései projekt szervezésében online rendezik meg A tatárjárásról sok szemmel: régi kérdések, új válaszok című tudományos ismeretterjesztő előadássorozat soron következő előadását 2020. május 7-én, csütörtökön, 17:30-kor. A hírt Szilágyi Zsolt, a BTK Néprajztudományi Intézet Etnológiai Témacsoportjának tudományos főmunkatársa, a beszélgetés egyik résztvevője tette közzé az intézet honlapján. Rajta kívül a rendezvényen Batbayar Zeneemyadarral, Mongólia magyarországi nagykövetével beszélget még Laszlovszky József, Nagy Balázs és Uhrin Dorottya is.
2020. május 18-án, hétfőn 17:00 órától Az adatbőség zavarai: sajtótörténeti kutatások és a digitalizáció címmel tart online műhelykonferenciát A magyar irodalom politikai gazdaságtana MTA-Lendület Kutatócsoport. Résztvevők: Bezeczky Gábor, Kokas Károly, Rózsafalvi Zsuzsanna, Szajbély Mihály és Maróthy Szilvia. A beszélgetést Császtvay Tünde vezeti.
Interjú Molnár Antallal a Magyar Nemzetben
A Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója, Molnár Antal a hódoltság koráról, a magyar történelem kulcskérdéseiről és a karanténba szorult történészekről nyilatkozott a Magyar Nemzet 2020. április 24-én megjelent számában.
A hagyományok szerint ez évben is a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése első napján adták volna át az akadémiai díjakat és elismeréseket, erre azonban a járványhelyzet miatt nem kerülhetett sor. Az MTA Elnökségének határozata szerint a díjazottak nevét az MTA 2020. május 4-én – a közgyűlés tervezett időpontjában – honlapján közzétette.