Miért félünk a pókoktól és a kígyóktól? Honnan ered a félelem: mennyire velünk született ez az érzés, és vajon mi az, ami a szocializáció során alakult ki? Milyen közös vonásokat fedezhetünk fel az emberek és az állatok között: megfigyelhetünk-e azonos fiziológiai válaszreakciókat, és milyen következményei vannak a tartós félelemérzetnek?  

A Glossza legújabb epizódjában kiderítjük, melyek a leggyakoribb félelmek és a mögöttük húzódó pszichológiai és etológiai tényezők. Az adás vendégei Kubinyi Enikő biológus, etológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE Etológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, aki jelenlegi kutatásaiban a kutya-ember kapcsolattal, annak viselkedési, genetikai és idegtudományi hátterével foglalkozik; valamint Zsidó András, a PTE Kognitív- és Evolúciós Pszichológia Tanszékének tanszékvezetője, tudományos főmunkatárs, megalapítója és irányítója a Vizuális Megismerés és Érzelmek Kutatócsoportnak. Kutatásai során többek között a fóbiák kialakulása és fenntartása során tapasztalt vizuális feldolgozással foglalkozik. 

A félelem nem csupán egy egyszerű érzés, hanem az evolúciós túlélési stratégiánk kulcsfontosságú része, amely mind az állatok, mind az emberek világában megfigyelhető. A kutatások azt mutatják, hogy félelmeink leginkább velünk születettek, és csak kisebb részben formálják őket a tapasztalataink. Hogyan reagálunk a fenyegető ingerekre, és miért érzékeljük őket másként? Ennek megválaszolásához a legfrissebb kutatások eredményeit osztják meg a Glossza vendégei az adásban. 

Különösen izgalmas a kérdés vizsgálatakor a kutya és ember kapcsolatának bemutatása. Az együttélésünk az őskutyával 25.000 évvel ezelőtt kezdődött, amelyet leginkább a biztonság megteremtése ösztönzött. Ezzel a kutyák élete is megváltozott, hiszen határozott funkciókat kezdtek betölteni, és egyben korlátok közé is szorultak. Valójában ez az új életszituáció önmagában is óriási stresszt okozott, hiszen alapvetően ez a társas faj izoláltan kezdett élni, ahogyan az ember is egyre elszigeteltebben él napjainkban. Ez az életforma igencsak ellentétes az evolúcióban kódolt viselkedésünkkel, így egyes érzéseink kialakulásáért többek között modern életvitelünk a felelős.   

Félelmeink feltárásakor az is lényeges, hogy regisztráljuk hogyan alakul a figyelmünk a fenyegető ingerek jelenlétében. Az ingerek észlelésének sebessége, a válaszaink gyorsasága, valamint esetlegesen figyelmünk gátlása kulcsfontosságú a félelmeink megismerésében, és így annak kezelésében is.  

Az adás szerkesztői: Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiai Intézet és Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet munkatársai. 

A Glossza ötvenhetedik adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on. 

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.