Adások

Milyen szerepeket töltenek be a nők az egyházban, a református és a katolikus testvéri közösségekben? Hogyan formálódott az idők során a nők szolgálata és hivatása az egyházon belül? Miért fontos, hogy női szempont is érvényesüljön az egyházban? 

A Glossza korábbi, 44. adása a szerzetesi élet kihívásairól szólt, és arról, hogy mit jelent a szerzetesi élet a 21. században. A legújabb beszélgetésben a nőkre, a női hivatásra, és a nők szerepvállalásának kérdéseire koncentráltak a szerkesztők, azaz szűkebben véve a nők egyházi szerepeiről kérdezték meghívott vendégeiket, Somogyiné Ficsor Krisztinát, a Budapest - Fasori Református Egyházközség intézményi lelkészét és Gergely Katalint, a Jézus Szíve Társasága általános elöljáróját. 

A nők szerepe az egyházban történelmi szempontból jelentős változásokon ment keresztül, a bibliai időktől kezdve egészen napjainkig. Az egyház története során mindig is voltak olyan nők, akik a közösségek szellemi és társadalmi életének aktív résztvevői voltak. A Jézus körüli női alakok, például Mária Magdolna vagy Lázár testvérei, Márta és Mária, fontos szerepet játszottak a kereszténység alakulásában. 

Az egyházban a betöltött női szerepek sokfélesége is megfigyelhető. A női remeték, szerzetesrendek és a modern női közösségek létrejötte azt jelzi, hogy a nők számára nemcsak közvetett módon, hanem közvetlenül is lehetőség nyílt az egyházi szolgálatra. A 20. században, különösen a második vatikáni zsinat után, a női szolgálatok megerősödtek, és a katolikus egyházban is számos új lehetőség nyílt. Gergely Katalin arról is beszélt, hogy a Jézus Szíve Társaságát 1921-ben Páter Bíró Ferenc SJ alapította. Ez a magyar alapítású női közösség a Szent Ignác-i lelkiségben élve az Isten-ember-világ egységének szolgálatára köteleződtek el, emellett sokszínű apostoli munkát végeznek, úgymint hitoktatás, családi életre nevelés, sajtó és könyvkiadás, népművelés. 

A nők egyházban való szerepvállalása apró lépésekkel alakult: sokszor felülről jövő kezdeményezések révén, sokszor a közösségek nyitottságából fakadóan kínáltak lehetőséget a nők számára. De az is fontos lépés lehetett, amikor a felelős vezetők  vontak be nőket a szolgálatban. A református egyházon belül a nők szerepvállalása szintén gyarapodott. Az intézményi lelkészek, mint Somogyiné Ficsor Krisztina, példázzák a nők vezető szerepét a gyülekezetekben, ahol hitoktatási, szociális és közösségi munkát végeznek. A nők nemcsak a férfiak mellett dolgoznak, hanem egyre inkább önálló szereplőkké váltak az egyházi életben.

Fontos kiemelni, hogy a nők szerepvállalásának érvényesítése nemcsak a női identitás erősítése miatt fontos, hanem a közösségek teljesebbé tételét is szolgálja. A női szempontok, tapasztalatok és gondolkodásmódok integrálása hozzájárulhat a sokszínűbb és átfogóbb egyházi tevékenységekhez. Az egyházaknak is fontos, hogy reflektáljanak a társadalmi változásokra, és így a nők bevonására. 

A műsor elkészülését a Független Médiaközpont és a Get the Trolls Out című vallásszabadsággal foglalkozó projekt támogatta. 

Az adás szerkesztője: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet munkatársa.

A Glossza 64. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.