Hogyan határozza meg világ- és kultúrafelfogásunkat a modern természettudomány? Mire vezethető vissza a természettudomány eredményeinek felértékelődése? Milyen tudást nyújtanak a 21. században a bölcsészettudományok? Milyen tudományos együttműködések kínálkozik a természet- és bölcsészettudományok között?
A Glossza legújabb adásának vendégei a közvéleményben mára általánosan elterjedt vélekedésekkel ellentétben arra mutatnak rá, hogy a két tudományterület valójában szoros kölcsönhatásban áll egymással, és tulajdonképpen maguk is hidat képezhetnek a bölcsészet- és természettudományok között. Az adás vendégei ezúttal Hornyik Sándor, a HUN-REN BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, valamint Kutrovátz Gábor, a BME Filozófia és Tudománytörténeti Tanszék egyetemi docense voltak.
https://abtk.hun-ren.hu/ismerettar/glossza/adasok/glossza-69-egyuttmukodes-vagy-szembenallas-parbeszed-a-bolcseszet-es-termeszettudomany-kozott#sigProIdffda613ff8
Napjainkban a kutatásokban egyre ritkább az inter- és multidiszciplináris szemléletmód – annak ellenére –, hogy egyre több kutató határozza meg munkáját e fogalmak mentén. Ráadásul a bölcsészettudományok részéről napjainkban egyre nagyobb legitimációs kényszerről is beszélhetünk, ám ennek történetiségét vendégeink a felvilágosodásra vezetik vissza. Ekkor kezdett ugyanis elterjedni az a nézet, miszerint a bölcsészettudományok nem nyújtanak kézzelfogható vagy a nemzetgazgaságban gyorsan megtérülő hasznot.
Kétségtelen tény, hogy a természettudományok érzékelhető anyagi hasznot hoznak. Szem előtt kell azonban tartanunk, hogy a tudás önmagában is érték, sőt hogy a tudás átalakulásához kapcsolódóan is van keresnivalója a 21. században a bölcsészettudományoknak. Jó példa erre, hogy a mesterséges intelligencia eredményes használatához a bölcsészettudományok és az emberi tényező egyaránt elengedhetetlenek. Újra kell gondolni ezzel összefüggésben azt is, hogy ki a tudás forrása, illetve ki képviseli a tudást.
Egyre többen kérik számon a kreativitást és az innovációt a bölcsészeken, ezen belül a művészeken is. A tudományterületek között pedig sok esetben van tényleges átjárás, még úgy is, ha nem egyéni szinten, hanem például a többféle szakterületet tömörítő kutatócsoportokban. A tudósok pedig közösségi szinten fontos kulturális eszmecsere lehetőségeit teremtik meg.
Emellett ténykérdés, hogy a vizualitás egyre fontosabb szerepet tölt be az életünkben. A beszélgetőpartnerek választ adnak arra is, hogy mennyire távolod(t)unk el a szövegektől az utóbbi években, illetve igaz-e, hogy egy tiktok-kultúrában élünk. Véleményük szerint igaz az, hogy a képek könnyebben be- és elfogadhatóvá teszik a tudást és egyre nagyobb szükség van rájuk, viszont a szöveg továbbra is elengedhetetlen. Ahogyan az is, hogy a tudósok a laikusok nyelvén is megnyilvánuljanak, tágabb rétegek számára érthetővé téve a kutatási eredményeiket.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai.
A Glossza 69. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
