Befalazott történelem

+36 1 224 6700

Részletek: Írta: Balogh Margit; 2023. március 6.

2022. december 8-án egy igen ritka, mondhatni szenzációs lelet került elő a Tolna megyei Murga evangélikus templomának felújítása során: a szószékoltár mögötti falba rejtett alapkő és abban egy viaszpecséttel lezárt üvegcse, benne pénzérmék és nem túl jó állapotú papírok. A hír azonnal bejárta a sajtót, hiszen nem mindennapi eseményről van szó.

murga lelet 1 Fotók: Szász Norbert

A kőláda előlapján németül ez olvasható:

„Der Grundstein der eva. Kirche Murga, den 20ten Nov. 1796”, azaz „a murgai evangélikus templom alapköve, 1796. nov[ember] 20.”

A láda tetejének kerületén pedig a következő latin felirat található:

„Depositus per Sp[ectabilem] D[ominum] Georgium Jeszenszky 1796", azaz „elhelyeztetett tekintetes Jeszenszky György úr által 1796”.

A 226 éves feliratok a Murgára 1745-ben beköltözött német telepesek legrégibb történelméhez irányítanak vissza. Evangélikus hitüket évtizedeken át csak magánházaknál gyakorolhatták, mígnem II. József uralkodó 1781. október 25-én kibocsátott türelmi rendelete nekik is engedélyezte a szabad vallásgyakorlást. 1784-ben megalakult a kétyi gyülekezet, amelyhez két év múlva a maga 450-470 lelkével hozzácsatolták a murgai filiát. 1787. január 1-jétől már saját gyülekezeti anyakönyveket vezettek.

A kétyi templom alapkövét 1786. október 4-én rakták le, feltehetően Murgán is ekkortájt kezdődött a templom építése. A most fellelt kőládán szereplő 1796-os dátum ugyanis nem az alapkő elhelyezésének, hanem a templom felszentelésének dátuma: egy évtizedbe telt, mire Isten háza mindkét faluban felépült. A templom építési dátumát általában a toronyban elhelyezett zárókövön szokták megörökíteni. Ez a murgai kőláda márcsak súlyánál fogva is alkalmatlan lett volna ilyen célra: az eredetileg akár valóban alapkőként funkcionáló kőedényt föld helyett falba süllyesztették, megörökítve rajta a templomszentelés időpontját és az építkezést dotáló földbirtokos nevét.

murga5 2 Fotó: Szász Norbert

Jeszenszky György a Murgát királyi adományként kapott család leszármazottja: Murgát a szomszédos Csibrákkal együtt egy 1702. szeptember 18-i keltezésű oklevélben herceg Esterházy Pál nádor adományozta a római katolikus vallású Jeszenszky István nemesembernek, egy udvarhű pozsonyi kamarai tanácsosnak. 1745-ben az ő két fia, Miklós és István engedélyezte 30 német gazdának a letelepedést. Ezek az evangélikus svábok nem közvetlenül német földről, hanem Tolna megye egyes községeiből – például a szomszédos Kalaznóról, Szakadátról és Kétyről – költöztek ide. Nyelvükben megőrizték a hesseni nyelvjárást, ami persze a különböző helyekről érkezett letelepülők miatt keveréknyelv lett, ezt a murgai sváb nyelvjárást nevezik Mundartnak (amit tovább tarkított, hogy a század utolsó harmadában katolikus németek is megtelepedtek a faluban).

A murgai evangélikus gyülekezet csaknem kétszáz éven át Kéty leányegyháza volt. A közösség életéről a kőládába helyezett üvegben elrejtett, német nyelvű krónikából tudunk: a ládát rejtő falat ugyanis az idők során kétszer is kibontották. Először 1898. május 1-jén, amikor is

„Főtisztelendő és Méltóságos Gyurácz Ferencz ekkori püspök úr Murga ágostai hitvallású evangélikus leányegyházat kegyesen meglátogatta. Ekkor az egyházközség története felolvastatott, ehhez adatokat keresve a Presbyterium ezen oltár mögött lévő mélyedést felbontotta, azonban írásbeli adatokat nem talált, kivéve egy kőládát és benne 3 drb ezüst és 4 darab rézpénzt. Ezek után a Presbyterium elhatározta, hogy ezen kőládába a talált pénzdarabok, az egyházközség története, az egyházi és községi elöljárók névjegyzéke és emlékpénzek tétessenek.”

A kőládába tehát ekkor, 1898-ban helyezték el az időkapszulát a templom és vele a falu krónikájával, az eltelt 122 év adataival, eseményeinek leírásával és akkori pénzérmékkel.

murga lelet 2 Fotók: Szász Norbert

1966-ban kíváncsi helybéliek – nyilván az egyházközség idézett jegyzőkönyve nyommain haladva – másodszor is kibontották a falat. Egyikőjük lemásolta az időkapszula német szövegét. Eszerint 1898-ban az evangélikus közösség vezetőségét 4, a falu elöljáróságát 9 férfiú alkotta. A lelkész Hammel Alajos, a tanító Hoffmann Ákos, a jegyző Eifert István, a bíró Köhler Konrád, helyettese Goldmann János volt. A kétyi anyaközség lelkésze minden negyedik vasárnap, valamint jeles egyházi ünnepnapokon és a templomszentelés ünnepén meglátogatja a murgaiakat, ekkor németül beszédet mondott és úrvacsorát szolgáltatott ki. Az év többi vasárnapján a kántortanító tartotta a szertartást.

„…a keresztelés többnyire az anyaegyházban Kétyen történik, egy-két keresztanya és keresztapa jelenlétében. A megáldások a tanító által történnek, a konfirmálandókat ugyanakkor a kétyiekkel együtt tanítják, de nem együtt konfirmálnak, hanem pünkösd második napján ünnepélyesen a leányegyházban a felnőttek gyönyörködtetésére; a házasulandókat mind a leány-, mind az anyaegyházban kétszer kérik fel és az előírt eskü letétele mellett, majd Kétyen, majd Murgán megáldják. A halottak temetését csak a tanító végzi, ő tartja a halotti beszédeket a temetés után a templomban. Búcsúbeszédek nincsenek szokásban, a halotti torokat itt is megtartják.”

Azt, hogy valójában mit is rejt a 226 éves kőszarkofágba helyezett időkapszula, mit üzennek a sok generációval ezelőtti murgaiak nekünk, a 21. században élő embereknek, egyelőre még titok. Az időkapszula viaszpecsétjét csak képzett restaurátor törheti fel.

Balogh Margit

Balogh Margit a Bölcsészettudományi Kutatóközpont általános főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, az Egyháztörténeti osztály osztályvezetője. Kutatási területe a 20. századi egyháztörténet.