Évfordulók
- Tóth Zsombor
- 2023. július 5.
Egy rendkívüli életút mérlege: száz éve született Klaniczay Tibor irodalomtörténész
Pontosan 100 éve, 1923. július 5-én született Klaniczay Tibor irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet egyik alapítója. Életútja, szakmai eredményei és az általa megtestesített Klaniczay-hagyomány jelentőségéről a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának tudományos főmunkatársa, Tóth Zsombor Lendület-csoportvezető készített összefoglalót.
- Részletek
- Írta: Tóth Zsombor
Pontosan 100 éve, 1923. július 5-én született Klaniczay Tibor irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet egyik alapítója. Életútja, szakmai eredményei és az általa megtestesített Klaniczay-hagyomány jelentőségéről a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának tudományos főmunkatársa, Tóth Zsombor Lendület-csoportvezető készített összefoglalót.
- Domokos Mariann
- 2022. november 6.
Gaal György – „a magyar mesevilág első fölfedezője”
Kétszáz évvel ezelőtt, 1822-ben jelent meg Bécsben az első magyar mesegyűjtemény, Mährchen der Magyaren címen. Az ebben a kötetben közölt tizenhét német nyelvű meseszöveget Gaal György gyűjtötte, valamint írta és szerkesztette magyar népmesék felhasználásával. Életét és munkásságát Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa ismerteti.
- Részletek
- Írta: Domokos Mariann
Kétszáz évvel ezelőtt, 1822-ben jelent meg Bécsben az első magyar mesegyűjtemény, Mährchen der Magyaren címen. Az ebben a kötetben közölt tizenhét német nyelvű meseszöveget Gaal György gyűjtötte, valamint írta és szerkesztette magyar népmesék felhasználásával. Életét és munkásságát Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa ismerteti.
- Török Zsuzsa
- 2022. július 28.
Kertészkedés és lapszerkesztés – Majthényi Flóra Virágcsokor című folyóirata
Majthényi Flóra (1837–1915), az 1850–60-as évek népszerű költőnője 1862-ben lapszerkesztőként is tevékenykedett. Virágcsokor című, „a haza hajadonainak” ajánlott, kifejezetten kamaszlányoknak szóló folyóirata figyelemre méltó vállalkozás volt: a társadalmi kommunikáció újabb szintjének megteremtésében vállalt kezdeményező szerepet, amikor egy korábban figyelmen kívül hagyott csoport hangját igyekezett megszólaltatni. A kiadványt Majthényi Flóra születésének 185. évfordulója alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa ismerteti.
- Részletek
- Írta: Török Zsuzsa
Majthényi Flóra (1837–1915), az 1850–60-as évek népszerű költőnője 1862-ben lapszerkesztőként is tevékenykedett. Virágcsokor című, „a haza hajadonainak” ajánlott, kifejezetten kamaszlányoknak szóló folyóirata figyelemre méltó vállalkozás volt: a társadalmi kommunikáció újabb szintjének megteremtésében vállalt kezdeményező szerepet, amikor egy korábban figyelmen kívül hagyott csoport hangját igyekezett megszólaltatni. A kiadványt Majthényi Flóra születésének 185. évfordulója alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa ismerteti.
- HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- 2022. február 7.
A „világnak kétségtelenül legnagyobb költője” – a Dante-emlékév Magyarországon
2021-ben világszerte Dante Alighieri halálának 700. évfordulójára emlékezett a tudomány és a művészet. A magyar vonatkozású eseményekről a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának munkatársa, Draskóczy Eszter készített összefoglalót, aki a Magyar Dante Bizottság tagjaként hozzájárult a programsorozat sikeres szervezéséhez és megvalósításához.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
2021-ben világszerte Dante Alighieri halálának 700. évfordulójára emlékezett a tudomány és a művészet. A magyar vonatkozású eseményekről a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának munkatársa, Draskóczy Eszter készített összefoglalót, aki a Magyar Dante Bizottság tagjaként hozzájárult a programsorozat sikeres szervezéséhez és megvalósításához.
- Szabados Bettina
- 2021. június 4.
Lukácsok sokasága: Lukács György halálának 50. évfordulója
1971. június 4-én, kereken ötven évvel ezelőtt hunyt el Lukács György, a múlt évszázad egyik meghatározó filozófusa. Az elmúlt ötven évben emlékezete – akárcsak még életében személyének és filozófiájának megítélése – ellentmondások kereszttüzében állt, így Lukácsok sokaságával szembesül az, aki munkássága iránt érdeklődik. Lukács György halálának kerek évfordulója alkalmából Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos segédmunkatársa emlékezik meg arról, hogyan búcsúztatták el a filozófust ötven éve.
- Részletek
- Írta: Szabados Bettina
1971. június 4-én, kereken ötven évvel ezelőtt hunyt el Lukács György, a múlt évszázad egyik meghatározó filozófusa. Az elmúlt ötven évben emlékezete – akárcsak még életében személyének és filozófiájának megítélése – ellentmondások kereszttüzében állt, így Lukácsok sokaságával szembesül az, aki munkássága iránt érdeklődik. Lukács György halálának kerek évfordulója alkalmából Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos segédmunkatársa emlékezik meg arról, hogyan búcsúztatták el a filozófust ötven éve.
- Török Zsuzsa
- 2021. február 28.
A nemzet özvegye és a magyar gyermekirodalom megteremtésének úttörője – 125 éve halt meg Vachott Sándorné
A 19. századi írónők közül Vachott Sándorné Csapó Mária személye sem saját korában, sem utólag nem keltett olyan érdeklődést, mint Szendrey Júlia alakja. Pedig sikerült betöltenie azt a szerepet, amelytől Szendrey második házasságkötése után végképp elesett: a nemzet özvegyéét. Vachott Sándornét ugyanis férjének az 1848–49-es megtorlások nyomán történt bebörtönzése, majd betegsége és halála után komoly társadalmi szolidaritás vette körül, amely az írói pályán való érvényesülés lehetőségét is megnyitotta előtte. Változatos próbálkozásokkal tarkított, kudarcoktól sem mentes, ám mindig az újrakezdés reményétől fűtött életpályáját 1896. február 29-én fejezte be. Írói, szerkesztői tevékenységét, a Cooper-indiánregények első magyar fordítójának alakját halálának 125. évfordulója alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be.
- Részletek
- Írta: Török Zsuzsa
A 19. századi írónők közül Vachott Sándorné Csapó Mária személye sem saját korában, sem utólag nem keltett olyan érdeklődést, mint Szendrey Júlia alakja. Pedig sikerült betöltenie azt a szerepet, amelytől Szendrey második házasságkötése után végképp elesett: a nemzet özvegyéét. Vachott Sándornét ugyanis férjének az 1848–49-es megtorlások nyomán történt bebörtönzése, majd betegsége és halála után komoly társadalmi szolidaritás vette körül, amely az írói pályán való érvényesülés lehetőségét is megnyitotta előtte. Változatos próbálkozásokkal tarkított, kudarcoktól sem mentes, ám mindig az újrakezdés reményétől fűtött életpályáját 1896. február 29-én fejezte be. Írói, szerkesztői tevékenységét, a Cooper-indiánregények első magyar fordítójának alakját halálának 125. évfordulója alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be.
További cikkeink...
- „Az mi szabadságunk alább-alább szállott” – megjegyzések II. Rákóczi György és édesanyja, Lorántffy Zsuzsanna kapcsolatához
- Rejtőzködő értékek – Erdődy Edit és a róla elnevezett díj
- „Igen csalatkozik az, ki levelekből az írónak jelleméről ítél” – 150 éve halt meg Eötvös József
- „Nem fér bele az írópályák szentesített sablonjába” – száz éve született Mészöly Miklós
