Hírek

Göteborgban tartott előadást Ady és a nyugatosok Petőfi-képéről 2022. március 17-én Boka László, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. A március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódó rendezvény szervezője a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör volt, az előadásnak a Folkuniversitetet biztosított helyszínt. Az előadás – Ady szavaival – a „mennyeien nagyságos suhanc” és a „forradalmár Petőfi” kultikus képének 20. század eleji megítéléséről szólva felhívta a figyelmet Szendrey Júlia irodalmi tevékenységére is. 

2022. április 12-én tartották a BTK Történettudományi Intézetében a Buda Oppugnata – Források Buda és Pest 1541–1542. évi ostromainak történetéhez című kötet bemutatóját. A könyvet Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatója, Pálffy Géza, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Kasza Péter, az SZTE Klasszika Filológia és Neolatin Tanszékének tanszékvezető docense, valamint az SZTE-OSZK Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport vezetője, a kötet szerkesztője, továbbá Végh András, a PPKE BTK Régészeti Tanszékének docense, a kötet egyik szaklektora mutatta be.

A Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 2022. április 1-jén mutatták be az Arte et ingenio. Tanulmányok Kovács András hetvenötödik születésnapára című kötetet, amelyet Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója és Papp Szilárd, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze ismertetett. A kötetben szereplő köszöntést jegyző Mikó Árpád, a BTK Művészettörténeti Intézetének igazgatója is részt vett az ünnepélyes átadáson.

2022. április 7-én hirdette ki a Magyar Tudományos Akadémia a Mobilitási támogatás nyerteseit, akik között a Bölcsészettudományi Kutatóközpont három kutatója is szerepel: Demeter Gábor, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Pávai István, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, osztályvezetője és Vargha Katalin,  a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa, tudományos titkára. A támogatás célja az MTA kétoldalú együttműködési megállapodásai keretében megvalósuló 2-3 éves nemzetközi kutatási projektek támogatása. 

A „Lendület” Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoport négynapos mesterkurzust rendezett 2022. március 20–24. között Hosszú reformáció: a vallási perzekúció hagyománya címmel. A mesterkurzus a hosszú reformáció téziséhez kapcsolódó nemzetközi és hazai kutatások elméleti és módszertani eredményeit alkalmazta a régi magyarországi és erdélyi konfesszionális irodalom szövegeinek és ezek történeti kontextusainak kutatásában, az idei rendezvény fókuszában a vallási perzekúció tapasztalata állt.

A BTK Történettudományi Intézet Középkori osztálya havonta jelentkező sorozatában megjelent Zsoldos Attila, az intézet kutatóprofesszora legújabb cikke A királyi szerviensek és kiváltságaik címmel. A cikksorozat a II. András király által 1222-ben kiadott Aranybullával kapcsolatos kutatások legújabb ereményeit ismerteti. A fehérvári gyűléssel kapcsolatban feltűnő „szerviensek” szó a korszak sajátos társadalmi csoportjának tagjaira, a királyi szerviensekre vonatkozik. A „királyi szerviens” kifejezés a 13. század első harmadában, azaz éppen II. András uralkodásának idején született meg a maga sajátos tartalmával, hogy aztán évtizedeken át egy pontosan meghatározható társadalmi csoport megnevezéseként legyen használatos.

„Minthogy a magyar nyelvet rajtunk kívül kevesen beszélik, ezért magyar zenét hoztam ajándékba...” – mondta Orbán Viktor Ferenc pápánál tett látogatása alkalmából. A magyar kormányfő többek között a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók Archívumában készült, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat által finanszírozott Bartók-összkiadás sorozat egyik kötetét adta ajándékba, derül ki a Vatican News beszámolójából, amely itt olvasható. 

Megjelent a Magyar vidék a 20. században című sorozat 7. kötete Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián szerkesztésében Lefojtva. Uralom, alávetettség és autonómia a pártállamban (1957–1980) címmel a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában.

Az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. 6. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt vitatták és vitatják származásukat. Felmerült, hogy a Zsuanzsuan Birodalom leszármazottai, akiket Kína félelmetes ellenségeiként ismerünk, de az is, hogy egyes csoportjaik Közép-Ázsiából, illetve Kelet-Európából származhatnak. A rangos Cell élettudományi szaklapban április elején megjelent az avar kori elit genetikai kutatásának újabb eredményei bemutató tanulmány, amely itt olvasható. A kutatásban és a tanulmány elkészítésében részt vett a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézete és Régészeti Intézete is.

Nemes Nagy Ágnes Les Chevaux et les Anges [A lovak és az angyalok] című francia antológiájának ünnepélyes bemutatóját 2022. április 13-án tartották a párizsi Liszt Intézetben, ahol a kötet sajtó alá rendezője, Tüskés Anna, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa tartott előadást.

Hagyományteremtő céllal szervezte meg 2022. március 27-én a Kőszegi Polgári Kaszinó nagyszabású ünnepi programját annak alkalmából, hogy 1945. március 27–28. éjszakáján Kőszegről indulva utoljára hagyta el Magyarországot a magyar Szent Korona. Pálffy Géza, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője a megemlékezésen ünnepi beszédet mondott és az új Szent Korona Emlékparkban előadásokat is tartott. A koronanapot a FilmEver Stúdió készítette koronafilm bemutatója és pódiumbeszélgetés zárta a Jurisics Várban. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának márciusi számában megjelent a kutatócsoport tagja, Borbás Benjámin Megtalálták – imádták – földbe taposták. A legendás Szent Kereszt-ereklye sorsa 1187 után című írása a BTK Történettudományi Intézet honlapján.