Hírek

2022. április 12-én tartották a BTK Történettudományi Intézetében a Buda Oppugnata – Források Buda és Pest 1541–1542. évi ostromainak történetéhez című kötet bemutatóját. A könyvet Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatója, Pálffy Géza, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Kasza Péter, az SZTE Klasszika Filológia és Neolatin Tanszékének tanszékvezető docense, valamint az SZTE-OSZK Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport vezetője, a kötet szerkesztője, továbbá Végh András, a PPKE BTK Régészeti Tanszékének docense, a kötet egyik szaklektora mutatta be.

A Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 2022. április 1-jén mutatták be az Arte et ingenio. Tanulmányok Kovács András hetvenötödik születésnapára című kötetet, amelyet Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója és Papp Szilárd, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze ismertetett. A kötetben szereplő köszöntést jegyző Mikó Árpád, a BTK Művészettörténeti Intézetének igazgatója is részt vett az ünnepélyes átadáson.

A Catholic University of America Press kiadásában jelent meg Balogh Margit, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója legújabb, angol nyelvű kötete Victim of History. Cardinal Mindszenty, a biography címmel. Mindszenty József „életrajza egy tudományos remekmű, amely most végre angolul is elérhető, és amely elmeséli a magyar történelem egyik legerősebb és legellentmondásosabb személyiségének történetét.” – olvashatjuk a borítón Árpád von Klimó, a Catholic University of America oktatója gondolatait a kötetről.

A „Lendület” Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoport négynapos mesterkurzust rendezett 2022. március 20–24. között Hosszú reformáció: a vallási perzekúció hagyománya címmel. A mesterkurzus a hosszú reformáció téziséhez kapcsolódó nemzetközi és hazai kutatások elméleti és módszertani eredményeit alkalmazta a régi magyarországi és erdélyi konfesszionális irodalom szövegeinek és ezek történeti kontextusainak kutatásában, az idei rendezvény fókuszában a vallási perzekúció tapasztalata állt.

A BTK Történettudományi Intézet Középkori osztálya havonta jelentkező sorozatában megjelent Zsoldos Attila, az intézet kutatóprofesszora legújabb cikke A királyi szerviensek és kiváltságaik címmel. A cikksorozat a II. András király által 1222-ben kiadott Aranybullával kapcsolatos kutatások legújabb ereményeit ismerteti. A fehérvári gyűléssel kapcsolatban feltűnő „szerviensek” szó a korszak sajátos társadalmi csoportjának tagjaira, a királyi szerviensekre vonatkozik. A „királyi szerviens” kifejezés a 13. század első harmadában, azaz éppen II. András uralkodásának idején született meg a maga sajátos tartalmával, hogy aztán évtizedeken át egy pontosan meghatározható társadalmi csoport megnevezéseként legyen használatos.

Megjelent Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója új kötete A magyarországi obszerváns ferencesek formulagyűjteményei (kb. 1451–kb. 1554) címmel. A latin nyelvű források német nyelvű bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel láttak napvilágot a római Analecta Franciscana sorozat részeként. A kiadvány a magyarországi obszerváns ferences vikária, majd 1517-től provincia 16. század első felében összeállított formuláskönyveinek, pontosabban két teljes formuláskönyvnek és két kisebb formulagyűjteménynek, összesen 878 iratnak a kiadását tartalmazza.

Megjelent a Magyar vidék a 20. században című sorozat 7. kötete Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián szerkesztésében Lefojtva. Uralom, alávetettség és autonómia a pártállamban (1957–1980) címmel a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában.

Az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. 6. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt vitatták és vitatják származásukat. Felmerült, hogy a Zsuanzsuan Birodalom leszármazottai, akiket Kína félelmetes ellenségeiként ismerünk, de az is, hogy egyes csoportjaik Közép-Ázsiából, illetve Kelet-Európából származhatnak. A rangos Cell élettudományi szaklapban április elején megjelent az avar kori elit genetikai kutatásának újabb eredményei bemutató tanulmány, amely itt olvasható. A kutatásban és a tanulmány elkészítésében részt vett a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézete és Régészeti Intézete is.

Megjelent a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora, Zsoldos Attila akadémikus The Golden Bull of Hungary című munkája az Arpadiana sorozat kilencedik köteteként. A könyv a II. András magyar király által kihirdetett Aranybulla (1222) hátteréül szolgáló reformpolitikát, megszületésének körülményeit, az 1231. évi megújításához vezető eseményeket, valamint középkori utóéletét elemzi.

Hagyományteremtő céllal szervezte meg 2022. március 27-én a Kőszegi Polgári Kaszinó nagyszabású ünnepi programját annak alkalmából, hogy 1945. március 27–28. éjszakáján Kőszegről indulva utoljára hagyta el Magyarországot a magyar Szent Korona. Pálffy Géza, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője a megemlékezésen ünnepi beszédet mondott és az új Szent Korona Emlékparkban előadásokat is tartott. A koronanapot a FilmEver Stúdió készítette koronafilm bemutatója és pódiumbeszélgetés zárta a Jurisics Várban. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának márciusi számában megjelent a kutatócsoport tagja, Borbás Benjámin Megtalálták – imádták – földbe taposták. A legendás Szent Kereszt-ereklye sorsa 1187 után című írása a BTK Történettudományi Intézet honlapján. 

Az Andrássy úti Ybl-palota öt évadon át tartó felújítás után Erkel Ferenc Hunyadi László című operájával nyitotta meg újra kapuit 2022. március 13-án, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának rendezésében. A bemutató alapjául szolgáló partitúra a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályán készülő Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás keretében készült.