Hírek

2021. november 11–12-én Rómában rendezte meg a BTK Filozófiai Intézete és a CISUECO (Centro interuniversitario di Studi Ungheresi e sull’Europa Centro-Orientale - Magyar és Kelet-Közép-Európai Tanulmányok Egyetemközi Központja) közös konferenciáját. Az Incroci fra Italia e Ungheria tra una rivoluzione e l’altra: storia, letteratura, cultura, mondo delle idee (1956–1989) [Olasz-magyar találkozások két forradalom között: történelem, irodalom, kultúra, eszmevilág (1956–1989)] című rendezvény két főszervezője Francesco Guida, a Roma Tre Egyetem oktatója és Turgonyi Zoltán, BTK Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársa volt. A rendezvényen előadóként vett részt Hörcher Ferenc, a BTK Filozófiai Intézet tudományos tanácsadója.

2021. november 18-án és 19-én tartotta ülését a Vatikánban a Pápai Történettudományi Bizottság, amelyen a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója, Molnár Antal 2021. február 22-i kinevezése óta először vett részt. Molnár Antal ebből az alkalomból nyilatkozott a Vatican Newsnak kinevezése jelentőségéről, a Pápai Történettudományi Bizottság küldetéséről és a mostani tanácskozásukról.

A 2021. évi Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében, az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság szervezésében került sor a Nők a tudományban: Rejtett folyamatok és feltárt jelentések a humán tudományokban című előadóülésre az MTA Székház Dísztermében 2021. november 17-én. Az eseményen Bondár Mária, a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa A kerék és a kocsi megalkotásának régészeti emlékei a Kárpát-medencéből címmel tartott előadást.

Az emberi élet három fontos mérföldköve a születés, a házasságkötés és a halál, ezért mindig izgalmas és időszerű kérdés marad, hogy miként zajlottak ezek az események a múltban. Hanák Béla és Szabó András Péter, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa Keresztvíztől sírkeresztig. Családi eseményekre szóló meghívólevelek Kassa város levéltárában (1550–1700) című kötete ennek megválaszolásához visz közelebb a Kassa város levéltárában fennmaradt többszáz 16–17. századi menyegzői, temetési és keresztelési meghívó közreadásásával.

A nagy északi háborút (1700–1721) lezáró békét 1721. augusztus 30-án (a Gergely-naptár szerint szeptember 10-én) írták alá Nystad városában (ma Uusikaupunki Finnországban). A békeszerződés lezárta Svédország és Oroszország baltikumi vetélkedését és megerősített Oroszország nagyhatalmi státuszát. A történeti eseményről a Nantes-i Egyetem Centre de recherches en histoire internationale et atlantique kutatóközpontja által szervezett nemzetközi konferencián emlékeztek meg 2021. november 18–19-én Nantes-ban. A BTK Történettudományi Intézetet előadóként Tóth Ferenc tudományos tanácsadó képviselte a konferencián.

2021. november 11-én Szent Márton és a domonkosok címmel rendeztek konferenciát Zsámbéky Monika (1958–2021) művészettörténész tiszteletére a Szombathelyi Egyházmegye védőszentjének emléknapja és a domonkos rendtartomány alapításának 800 éves jubileuma alkalmából tartott ünnepi megemlékezés keretében. Az emlékkonferencián a Bölcsészettudományi Kutatóközpont két munkatársa, Tóth Ferenc és Tüskés Anna is előadást tartott.

A Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana Lendület-kutatócsoport 2022. február 25-én Egy lapkiadási sikertörténet a 19. századból: a Vasárnapi Újság címmel szervez konferenciát, amellyel a hosszú 19. század egyik legnagyobb hatású és sikerű enciklopédikus-családi-ismeretterjesztő hetilapja, a Vasárnapi Újság (1854–1921) történetének és irodalmi-gazdasági hátterének, kapcsolatainak kutatásához kíván hozzájárulni. 

Azt feltételezhetnénk, hogy a széna kaszálásának időpontjáról dönteni egyszerű dolog, mivel csak a növényzetet kell figyelni, és ha az elég érett, kezdődhet is a munka. A rangos Ecology and Society című folyóiratban jelent meg a „Lendület” Etnoökológia Kutatócsoport munkatársai: Babai Dániel (BTK Néprajztudományi Intézet) és Molnár Zsolt (Ökológiai Kutatóközpont), valamint Jánó Béla gyimesi gazdálkodó új cikke, amely rámutat arra, hogy a kaszálás ennél sokkal bonyolultabb folyamat.

Démystifier l’Europe centrale. Bohême, Hongrie et Pologne du VII^e au XVI^e siècle [Közép-Európa a mítoszokon túl. Csehország, Magyarország és Lengyelország a VII–XVI. században] címmel 2021. október 20-án francia nyelvű kézikönyv és lexikon jelent meg Marie-Madeleine de Cevins (Université Rennes 2) szerkesztésében és a Passés / Composés kiadó gondozásában. Az impozáns – csaknem ezeroldalas – kiadvány elkészültében Olivier Marin (Université Sorbonne Paris Nord), Martin Nejedlý (Károly Egyetem, Prága) és Przemysław Wiszewski (Wrocławi Egyetem) mellett társszerkesztőként a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Csukovits Enikő is közreműködött.

A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyunk szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói.  A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a Tihanyi Királykriptában feltárt emberi csontmaradványokat. A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének kiadásában jelent meg az Engraving, Plaster Cast, Photograph. Chapters from the History of Artwork Reproduction című tanulmánykötet, amelynek szerkesztője Papp Júlia, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa. Az angol nyelvű, több mint 100 képpel illusztrált kiadvány a budapesti Evangélikus Országos Múzeumban 2020. augusztus 27-én tartott nemzetközi reprodukciótörténeti workshop előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza.

A Szegedi Tudományegyetem idei centenáriuma alkalmából megrendezett ünnepségsorozat részeként a BTK Történettudományi Intézet posztdoktor kutatója, Bara Péter Kristó Gyula-díjban részesült. A Kristó Gyula-díjat szegedi kötődésű, negyven év alatti történész, vagy rokontudományt művelő személynek ítélik oda, aki disszertációjával kiemelkedő tudományos eredményt hozott. Bara Péter summa cum laude megvédett dolgozatának részei neves külföldi és magyar szakmai periodikumokban jelentek meg. Jelenleg a disszertáció könyvváltozatán dolgozik, amely az Oxford Studies in Byzantium című sorozatban lát majd napvilágot. További részletek itt olvashatók. (Fotó: Fotó: Bobkó Anna, Sahin-Tóth István/Szegedi Tudományegyetem Facebook-oldala)