Hírek

Zsoldos Attila akadémikus, a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora 2021. június 17-én Olcsó játék címmel, illetve Borhi László, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, az Indiana University professzora 2021. június 28-án A történészi munka méréséről címmel reagált a Mandineren korábban megjelent Tényleg ez lenne a magyar tudomány „aranycsapata”? című írásra. A tudományos teljesítmény értékelésének kérdéseiről szóló cikkek rávilágítanak arra, hogy ha egy tudománymetriai (vagy bármilyen) „kutatás téves alapfeltevésből indul ki, rossz módszertant alkalmaz, erősen kétes értékű adatokat használ fel, így állítólagos eredményei használhatatlanok”, illetve arra, hogy „a kritikusoknak sikerült épp azt a kutatóhelyet kipécézniük, amely idehaza az utóbbi időben talán a legtöbbet tette a magyar történettudomány nemzetközi integrációjáért.”

2021. június 11-én rendezték meg Szekszárdon a XVIII. Mészöly Miklós Emléknapot. A Mészöly-centenárium évében Szolláth Dávid, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője vehette át a Mészöly Miklós-díjat, amelyet 2020-ban megjelent monográfiájáért egyhangúan neki ítélt a bíráló bizottság.

A Spanyolországban június 16–18-án rendezett 11. Nemzetközi történeti lexikológiai és lexikográfiai konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Kiss Margit két előadást tartott a digitális módszerek szótárkészítésben alkalmazható felhasználásáról.

2021. június 15-én került sor Tóth Tamás Hungaria Rómából – Tanulmányok az új- és jelenkori magyar egyháztörténelemből című kötetének bemutatójára a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A könyvet Erdő Péter bíboros, érsek, Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, Molnár Antal, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója mutatta be.

2021. június 11-én került sor a „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport hármas könyvbemutatójára (Gyáni Gábor: A nő élete – történelmi perspektívában; Anyák és apák. Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a patriarchális családban (1500–1918). Szerk. Erdélyi Gabriella; A 18. századi arisztokrácia mindennapjai. Therese Corzan és Hueber Antal naplói (1757–1759). Közreadja: Arany Krisztina–Bara Júlia–Laczlavik György–Lengyel Nóra) Az esemény képgalériája itt érhető el.

A Magyar Egyház- és Teológiatörténeti Akadémia (META) Egyesület és a Történészcéh Egyesület 2021. május 27–28-án hetedik alkalommal rendezte meg az Egyháztörténészek Országos Találkozóját. A 2014-ben induló egyháztörténeti konferencia idén visszatért Pécsre, ahol a helyszínt a Zirci Ciszterci Apátság pécsi látogatóközpontja biztosította. A rendezvényen részt vett Balogh Margit, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Bednárik János, a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársa, Horváth Gergely Krisztián, a BTK TTI tudományos főmunkatársa, „Lendület” kutatócsoport-vezetője, a kutatócsoport tagja, Csikós Gábor és Varga Szabolcs, a BTK TTI tudományos munkatársa is. Az előadásokról videófelvétel is készült.

A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat programjai 2020–2021-ben online módon folytatódtak. Ezek sorában található a Társulat nagysikerű, hagyományos sorozata az éves „Ásatási beszámolók”. Berta Adrián, a BTK Régészeti Intézet munkatársa a dombói vár feltárásáról tartott előadást 2021. június 8-án, amely a Társulat YouTube-csatornáján tekinthető meg.

Ismét #ruhatárvan! Az MTA Művészeti Gyűjtemény kamarakiállítása

Barabás Miklós portréit mindeddig leginkább a „hasonlóság” keretei közt értékelték és értelmezték, mint amelyek egyének fiziognómiáján és személyiségén, társadalmi státuszán túl magának a nemzetté válás időszakának – mindennapjainak, művészeti eszményeinek – hű képét is adták.

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszéke 2021. június 2-án rendezte meg a VI. Egyháztörténeti Konferenciát, ahol Tóth Zsombor, a „Lendület” Hosszú reformáció Kelet–Európában (1500–1800) Kutatócsoport vezetője is előadást tartott.

A BTK Régészeti Intézetben működő „Lendület” Mobilitás Kutatócsoport jelenleg egy, az M7-es autópálya építését megelőző feltárások során 2003-ban Balatonkeresztúron feltárt temetkezés biorégészeti (hagyományos régészeti, embertani, genetikai) vizsgálatát végzi. Ennek eredményeként ismertté váltak a balatonkeresztúri egyén fenotípusos, azaz fizikai megjelenésre vonatkozó jellegei is, úgy mint szemszín, hajszín, stb. A sorozat legújabb bejegyzésében azt mutatják be, hogy hogyan is képzelhetjük el a Jelenának elnevezett 35–45 éves nő megjelenését: ruha- és hajviseletét, ékszereit. Kiss Viktória írását a Lendület Mobilitás Kutatócsoport honlapján olvashatjuk.