Hírek

2021. szeptember 16-án került sor Pécsett, a Városháza Közgyűlési Termében Pécs várostörténeti atlaszának bemutatójára és az azt követő kerekasztal-beszélgetésre. Az eseményen az egyik köszöntőt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója, Molnár Antal mondta, a munka elkészültéhez pedig nagyban hozzájárult a „Lendület” Középkori Gazdaságtörténet Kutatócsoport. 

Az Országház építése és művészete című kötet nyerte el idén a Szép Magyar Könyv 2020 versenyen a miniszterelnök különdíját a 92. Ünnepi könyvhéten. A kötet tavaly jelent meg; szerkesztője és a szöveg jelentős részének szerzője a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, Sisa József, tervezője Környei Anikó, kiadója az Országház Könyvkiadó. Az Országházról korábban nem létezett a téma teljes mélységét feltáró monográfia, a könyv ezt az űrt kívánja betölteni.

2021 augusztusában a 20-i nemzeti ünnep kapcsán, valamint a mohácsi csata évfordulóján, augusztus 29-én több munkatársunk nyilatkozott a médiában, többek között Fodor Pál, Pálffy Géza, Zsoldos Attila és Katona Csaba. A hónapban számos cikk jelent meg a dombói vár Berta Adrián vezette régészeti feltárásáról is. Ezen felül bemutatták Oborni Teréz új kötetét, megjelent a Glossza legújabb, Menzaforradalom című adása Mautner Zsófiával és Báti Anikóval. B. Szabó Jánost és Sudár Balázst többek között Az Árpád-ház nyomában című kötetükről kérdezték. A Tihanyi Apátságban zajló régészeti feltárásokról pedig Szovák Kornél és Mende Balázs Gusztáv is beszélt. Cikkünkben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont augusztusi médiamegjelenései közül válogattunk.

Megjelent Szentpéteri József gazdagon illusztrált új kötete, A tépei kincs nyomában, amely egy izgalmas nyomozás történetét mutatja be angol és magyar nyelven egyaránt. Éppen 110 év telt el azóta, hogy mesés kincsre bukkantak egy eldugott bihari falu határában, a tépei Görbekertben, melyet „aranyos dombként” őrzött meg a családi emlékezet. A szerencsés találók az ölükbe hullott arany- és ezüstholmikon igazságosan megosztoztak, s bizonyára mindez a jótékony feledés homályába merült volna, ha éppen nem közeleg karácsony szent ünnepe… – ezzel kezdődik a magyarországi régészeti nyomozások egyik izgalmas fejezete az 1911 decemberében talált kincs történetéről. Az elmúlt évszázad régészeti és művészettörténeti kutatásai során bebizonyosodott, hogy kb. 1350–1500 éves leletekről van szó; a Kárpát-medencét uralma alatt tartó avar kagán kincstárából származó tárgyakról, melyek fordulatos sorsának állomásait ekképpen lehet rekonstruálni: bizánci–avar ajándékcsere, tezaurálás, fejedelmi temetkezés, sírrablás, s végül rejtekhely a mocsárban.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában megjelent Benkő Elek, Sándor Klára és Vásáry István munkája, A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum című kötet. A köszöntőt Fodor Pál, a BTK címzetes főigazgatója jegyzi. A 928 oldalas könyv magába foglalja a székely írásról szóló történeti tudósításokat, a székely írás feliratos, kéziratos és nyomtatott emlékeit, a székely írásról szóló korai értekezéseket és a bizonytalan jellegű vagy tévesen meghatározott emlékeket, illetve a hamisítványokat. Az olvasó tájékozódását a bevezető, a székely írás történeti kontextusát megvilágító összegzés, bibliográfia, képjegyzék, valamint személy- és helynévmutató segíti. 

A Koppenhágai Egyetemen, a Nordic Network of Renaissance Studies keretein belül készült, gazdagon illusztrált tanulmánykötet látott napvilágot Bécsben, a Hollitzer Kiadónál, a Don Juan Archiv Ottomania című sorozatának részeként: Imagined, Embodied and Actual Turks in Early Modern Europe címmel. Az 536 oldalas kötetet Bent Holm és Mikael Bøgh Rasmussen dán kutatók szerkesztették. A nemzetközi tudósokból összeálló szerzőgárda a kora-újkori Európa török-képének különféle megnyilvánulásait és változatait vizsgálja a művészettörténet, a történettudomány és az irodalomtörténet szemszögéből. Magyarországot Ács Pál, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója képviseli, aki Claiming Possession through Depiction: Hungarian Humanist Envoys in the Ottoman Empire című tanulmányában a kora újkori követjárások kulturális vonatkozásait elemzi. 

Az Országház Könyvkiadó gondozásában jelent meg Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet osztályvezetője, tudományos főmunkatársa monográfiája A magyar országgyűlés a dualizmus korában I. A képviselőház. A kötet a dualizmus kori képviselőházat, a hatalomgyakorlás korabeli központját mindennapos működése közben mutatja be.

A Magyar Állam tulajdonát képező, Bartók Béla (1881–1945) Székely Zoltánhoz (1903–2001) írt kiemelkedő kulturális értékű leveleit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2021. szeptember 8-án letétként helyezte el a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Bartók Archívumában. A dokumentumok jelentőségét nemcsak Bartók személye, kézírása és a fiatalabb kortárs hegedűművész, kvartett primárius Székely Zoltán művészi rangja adja, hanem a levelek tartalma is. E levelezés ugyanis többek között Bartók egyik főműve, a Székely Zoltán megrendelésére 1937–38-ban komponált úgynevezett „nagy” Hegedűverseny keletkezését is dokumentálja. A levélhagyaték értékét Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője, a „Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása” főszerkesztője méltatja.  

Az M5 újabb filmet készített a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport néhány kiemelkedőbb eredményéről nemzeti ünnepünk, augusztus 20. alkalmából. A Történetek a Szent Koronáról című, közel fél órás dokumentumfilm premierjére 2021. augusztus 20-án főműsoridőben, este 20:30-kor került sor. A Bartha Krisztina rendezte film teljes terjedelmében itt tekinthető meg.

Pálffy Géza, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója és Kiss Farkas Gábor, az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékének vezetője mutatta be Ács Pál és Székely Júlia A reneszánsz reneszánsza – Beszélgetések Klaniczay Tiborról és a reneszánszkutatásról című könyvét. (A kötetről részletes ismertetés itt olvasható.) Az eseményre az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában került sor 2021. augusztus 31-én, 17 órakor. A bemutatót a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, Molnár Antal vezette.

A „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport az NKFIH Jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatására kiírt pályázatán 2018 decemberében támogatást nyert egy latin és német nyelvű forrásokat tartalmazó forráskiadvány elkészítésére. A projekt keretében megjelent a 2020. évi, belkereskedelemhez kapcsolódó forrásokat közreadó kötet folytatása, a Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez II. Külkereskedelem (1259–1437). Fontes ad rem mercatoriam regni Hungariae pertinentes II. De commerciis externis (1259–1437) című kötet, amely 191, történeti jegyzetekkel ellátott forrást ad közre. 

2021. július 28-án különleges körülmények között zajlott le a Cantus Planus Research Forum a Nemzetközi Zenetudományi Társaság (International Musicological Society, IMS) Cantus Planus munkacsoportja szervezésében. Ez a munkacsoport a zenei medievistákat, szűkebb értelemben a gregoriánkutatókat, tágabban a középkor nyugati és keleti egy- és többszólamú magaskultúráival, valamint azok későbbi utóéletével foglalkozó zenetörténészeket fogja össze. A magyar zenei medievisztikát a fórumon a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel képviselte.