Hírek

2021. június 11-én rendezték meg Szekszárdon a XVIII. Mészöly Miklós Emléknapot. A Mészöly-centenárium évében Szolláth Dávid, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője vehette át a Mészöly Miklós-díjat, amelyet 2020-ban megjelent monográfiájáért egyhangúan neki ítélt a bíráló bizottság.

Százegy évvel ezelőtt a mai napon írták alá a történelmi Magyarországot megcsonkító trianoni békeszerződést. Az évfordulóra a Válasz Online-ra írt személyes hangvételű esszéjében Ablonczy Balázs, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Horthy-korszak osztály és a „Lendület” Trianon 100  Kutatócsoport vezetője összegzi a korszak kutatóinak szegezett leggyakoribb kérdéseket, és meg is válaszolja azokat: mit lehet még feltárni Trianonon? Lehetett volna másképp? Belátták-e már Nyugaton, hogy hiba volt megalázni Magyarországot? 

2021. június 15-én került sor Tóth Tamás Hungaria Rómából – Tanulmányok az új- és jelenkori magyar egyháztörténelemből című kötetének bemutatójára a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A könyvet Erdő Péter bíboros, érsek, Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, Molnár Antal, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója mutatta be.

A BTK Művészettörténeti Intézet munkatársa, Papp Júlia a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat szervezésében tartott előadást, amelyben azt a pompás reneszánsz díszpáncélt mutatta be, amelyet hosszú ideig az 1526. évi mohácsi csatában elesett II. Lajos egykori tulajdonaként tartottak számon. Valójában azonban I. Ferdinánd készíttette 1533-ban a lengyel királyfi, Zsigmond Ágost számára abból az alkalomból, hogy lányát, Habsburg Erzsébetet eljegyezte. Az előadásról készült videófelvétel elérhető a társulat Youtube-csatornáján.  

A Magyar Egyház- és Teológiatörténeti Akadémia (META) Egyesület és a Történészcéh Egyesület 2021. május 27–28-án hetedik alkalommal rendezte meg az Egyháztörténészek Országos Találkozóját. A 2014-ben induló egyháztörténeti konferencia idén visszatért Pécsre, ahol a helyszínt a Zirci Ciszterci Apátság pécsi látogatóközpontja biztosította. A rendezvényen részt vett Balogh Margit, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Bednárik János, a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársa, Horváth Gergely Krisztián, a BTK TTI tudományos főmunkatársa, „Lendület” kutatócsoport-vezetője, a kutatócsoport tagja, Csikós Gábor és Varga Szabolcs, a BTK TTI tudományos munkatársa is. Az előadásokról videófelvétel is készült.

A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat programjai 2020–2021-ben online módon folytatódtak. Ezek sorában található a Társulat nagysikerű, hagyományos sorozata az éves „Ásatási beszámolók”. Berta Adrián, a BTK Régészeti Intézet munkatársa a dombói vár feltárásáról tartott előadást 2021. június 8-án, amely a Társulat YouTube-csatornáján tekinthető meg.

2021 áprilisa során a BTK Filozófiai Intézet online szemináriumának keretében Gendler Szabó Zoltán, a Yale University professzora tartott angol nyelvű előadást How specific should I be? címmel. Az előadásról készült videófelvétel már megtekinthető a BTK Youtube-csatornáján.

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszéke 2021. június 2-án rendezte meg a VI. Egyháztörténeti Konferenciát, ahol Tóth Zsombor, a „Lendület” Hosszú reformáció Kelet–Európában (1500–1800) Kutatócsoport vezetője is előadást tartott.

A BTK Régészeti Intézetben működő „Lendület” Mobilitás Kutatócsoport jelenleg egy, az M7-es autópálya építését megelőző feltárások során 2003-ban Balatonkeresztúron feltárt temetkezés biorégészeti (hagyományos régészeti, embertani, genetikai) vizsgálatát végzi. Ennek eredményeként ismertté váltak a balatonkeresztúri egyén fenotípusos, azaz fizikai megjelenésre vonatkozó jellegei is, úgy mint szemszín, hajszín, stb. A sorozat legújabb bejegyzésében azt mutatják be, hogy hogyan is képzelhetjük el a Jelenának elnevezett 35–45 éves nő megjelenését: ruha- és hajviseletét, ékszereit. Kiss Viktória írását a Lendület Mobilitás Kutatócsoport honlapján olvashatjuk.

A „Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása” című projekt az egyik legérdekesebb fejezetéhez érkezett. A Bölcsészettudományi Kutatóközpontban elkezdődött azoknak az emberi maradványoknak a vizsgálata, amelyeket április végén a régészeti feltárás első aktusaként emeltek ki. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat támogatásával megvalósuló munkát a BTK Archeogenomikai Intézet szakemberei végzik Mende Balázs Gusztáv és Szécsényi-Nagy Anna vezetésével. Hogyan befolyásolják a kormeghatározás pontosságát az egyéni hatások, például betegségek és a táplálkozás? Melyik csontrészből érdemes DNS mintát venni? Mire lehet következtetni a koponyamaradványokból? A vizsgálatról készült felvétel során ezekről a kérdésekről is szó esik.