Hírek

Tóth Ferenc, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója 2020. november 7. és 28. között négyrészes előadás-sorozatot tartott Párizsban, az École Pratique des Hautes Études egyetemen. Az online előadások témája a 17–19. századi magyar és francia hadtörténeti kapcsolatok történetére irányult.

„László Zoltán magyar-albán szótára: imperializmus és nyelvtudomány” címmel az Osztrák Tudományos Akadémia új könyvsorozata, a Schriften zur Balkanforschung gondozásában megjelent Csaplár-Degovics Krisztiánnak, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársának és Lumnije Jusufinak, a berlini Humboldt-Egyetem kutatójának közös monográfiája. A német nyelvű kötet egy olyan úttörő vállalkozás, amelyben az első magyar-albán szótár keletkezéstörténetét a történeti és nyelvészeti kutatások módszertanainak együttes alkalmazásával dolgozták fel.

Megjelent a Journal of Early Modern Christianity 2020/2. tematikus száma Invention, Transfer, and Reception: The Making of the European Reformation címmel, amely a 2019. június 4-én Budapesten rendezett nemzetközi workshop előadásaira épül. 

A hét témái: Sárkányölő Szent György ábrázolások és feliratok késő középkori csontnyergeken; a filozófia és az irodalom szerepe a halál feldolgozásában; Kassától Košicéig – Molnár Miklós emlékkönyv; a „Lendület” Hosszú Reformáció Kelet-Európában; 1500–1800 Kutatócsoport kötetei; Mohács; Bethlen Gábor fejedelem újonnan előkerült címerköve; a második világháború befejezésének 75. évfordulója és ennek kapcsán emlékezés a pályatársakra.

Kovács András művészettörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézetének igazgatója Bethlen Gábor fejedelem újonnan előkerült címerköve Fogarasban. Internetes bejegyzések margójára címmel tart online előadást 2020. december 10-én, csütörtökön 17.00 órától (helyi idő szerint 18 órától) az EME Kutatóintézet szervezésében. Ezt követően Oborni Teréz, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mutatja be a Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban című kiadványt.

A BTK Történettudományi Intézet és a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megyei Soproni Levéltára közös kiadásában, a „Lendület” Szent Korona projekt keretében megjelent az Amikor Sopronra figyelt Európa. Az 1625. évi soproni koronázó országgyűlés című tanulmánykötet. Az 568 oldalas kiadványt Dominkovits Péter, a Soproni Levéltár igazgatója, Katona Csaba, a BTK kommunikációs referense, illetve a BTK TTI tudományos munkatársa és Pálffy Géza, a Kutatócsoport vezetője szerkesztette. A Péter Katalin emléke előtt tisztelgő kötet címnegyede itt, tartalomjegyzéke itt, szerkesztői előszava itt olvasható, borítója pedig itt tekinthető meg.

Az idei Kutatók Éjszakáján a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül Hörcher Ferenc, a BTK Filozófiai Intézet tudományos tanácsadója, Masek Zsófia, a BTK Régészeti Intézet tudományos munkatársa és Szilágyi Zsolt, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa is részt vett. A rendezvénysorozat a tudomány fontosságát és a kutatói életpálya színességét látványos, interaktív, sokszínű programokkal mutatja be. 2020-ban a járvány miatt online, november végén rendezték meg a programokat.

A BTK Filozófiai Intézet online szemináriumának keretében 2020. október 27-én Ambrus Gergely, az ELTE BTK Filozófia Intézet habilitált egyetemi docense tartott előadást A személy azonossága: narrativista vagy pszichológiai folytonosság elméletek címmel. 2020. november 17-én pedig Pavlovits Tamás, az SZTE BTK Filozófiai Tanszék egyetemi tanára, az Université de Paris-Sorbonne és a Magyar Tudományos Akadémia doktora adott elő Idea és végtelen Malebranche gondolkodásában címmel.

Az MTA Lendület Digitális Fragmentológia Kutatócsoport az újonnan föltárt, a magyar zenei középkorkutatásban javarészt ismeretlen erdélyi és partiumi hangjelzett kódextöredékeket, valamint a zágrábi Érseki Könyvtárban őrzött, mintegy 260 fragmentumból csaknem teljesen helyreállítható 13. századi esztergomi kottás breviáriumot mutatja be a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tervezett ülésszakán.

Az Irodalomtörténeti Közlemények évente néhány alkalommal tematikus lapszámokat is közread, hogy a szorosabban összetartozó vagy egymással párbeszédbe hívható tanulmányokat egy helyen közölje. A 2020. évi 4. szám a komparatisztika, az összehasonlító irodalomtudomány jegyében született, az 5. számot pedig József Attila legfrissebb értelmezéseinek szenteltük.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete 2020. december 4-én, 11 órától egy meghívásos nemzetközi online konferencia keretében emlékezik meg Ludwig van Beethoven születésének 250. évfordulójáról. A konferencia elsősorban, bár nem kizárólag, a közép-kelet-európai térség Beethoven-recepcióját állítja a középpontba. Az előadások a Beethoven-kultusz (ki)alakulását az egyes régiók, városok, kiemelt kulturális intézmények zenei gyakorlatán, ill. a társadalmi nyilvánosság szereplőinek tevékenységén keresztül vizsgálják felfedve a zeneszerzőről alkotott elképzeléseink időbeli, földrajzi, politikai, kulturális meghatározottságát.

A Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és emlékezet című projekt keretében, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, Pap Norbert szerkesztésében jelent meg a Mordortól Mohácsig. A mohácsi csatatáj történeti–földrajzi kutatása című kötet, amelynek tanulmányai a Mohácsi-sík és környéke geomorfológiai viszonyairól, vízrajzáról (és ennek hatásáról a csatával kapcsolatban), a középkori településhálózat vizsgálatáról, az ütközet helyszínének földrajzi és környezeti jellemzőiről, a Törökdomb jelentőségéről, valamint kutatásának régészeti eredményeiről szólnak.