Hírek

Kapcsolati hálózatok és informális szerkezetek a 19. századi nagybirtokokon címmel 2020. október 27-én került sor Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa PD 124393 sz. NKFI számú posztdoktori projektjének záróbeszámolójára. Az előadásról készült videó megtekinthető a BTK Youtube csatornáján.

A Nature kiadói csoport Scientific Reports folyóiratában most megjelent tanulmány (SREP – 10.1038/s41598-020-75910-z) az ELKH BTK Régészeti Intézet archeogenetikai kutatócsoportja által végzett, a korai magyarok népességtörténeti kutatását célzó projekt első eredményeit, magyar-orosz tudományos együttműködés keretén belül vizsgált DNS minták anyai és apai vonalainak elemzését mutatja be. Csáky Veronika és Szécsényi-Nagy Anna vezetésével végzett genetikai vizsgálatok a Türk Attila (PPKE RI Magyar Őstörténeti és Honfoglalás kori Régészeti Tanszék, ELKH BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport) által vezetett kelet-európai magyar őstörténeti régészeti kutatások oroszországi etapja során gyűjtött minták analízisére terjedtek ki. A cikk régészeti fejezeteinek elkészítésében oroszországi régész kollégák is részt vettek.

A BTK Zenetudományi Intézetben tartott Tudományos Fórumon 2020. október 29-én, csütörtökön Békéssy Lili, a Zenetudományi Intézet tudományos segédmunkatársa tartott előadást Zenei reprezentáció és mindennapi zeneélet. Az 1857-es császár-látogatás Pest-Budán címmel. Az előadásról videófelvétel is készült, amely megtekinthető a BTK Youtube csatornáján.

 A legrégebbi horvát zászló a zágrábi horvát–magyar kiállításon

A BTK Történettudomány Intézet tudományos tanácsadója, Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport eddigi egyik legkülönlegesebb felfedezése volt a legrégebbi (1647. évi) Horvátország-zászló megtalálása az Esterházy család világhírű fraknói kincstárában. A különleges kincs most első ízben utazott Horvátországba, ahol decemberig látható a 2020. szeptember 24-én, a zágrábi Klovićevi dvori galériában megnyílt, nagyszabású horvát–magyar kiállításon. A zászló horvát földre érkezéséről és a legfőbb horvát közjogi méltóságok előtt történt tisztelgésről számos horvát napilap tudósított, amelyek itt, itt és itt olvashatók, a megnyitóról pedig egy videó itt tekinthető meg.

Megjelent Szijártó M. István Estates and Constitution: The Parliament in Eighteenth Century Hungary (Rendek és alkotmány. Az országgyűlés a 18. századi Magyarországon) című, angol nyelvű kötete a New York-i, illetve oxfordi székhelyű Berghahn Books kiadásában. A kötet létrejöttében közreműködött a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Magyar Nemzeti Bank támogatásával.

2020. szeptember 17–18-án került megrendezésre a „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport harmadik konferenciája Néném és bátyám. Testvérkapcsolatok és rokonsági hálózatok a régi Magyarországon (1500–1918) címmel a Humán Tudományok Kutatóházában.

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2020. november 3-án az M5 Multiverzum című műsorának különkiadásban bemutatták a Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport legfontosabb felfedezéseit is. A műsor november 8-i adása pedig a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról, kezdeti tevékenységéről, történetéről emlékezett meg Fónagy Zoltán és Katona Csaba segítségével.

Hörcher Ferenc kitüntetése

Örömmel tudatjuk, hogy Hörcher Ferenc, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének tudományos tanácsadója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének intézetigazgatója, egyetemi tanára a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült a filozófia és a politikatudomány területén végzett, nemzetközileg is elismert kutatói-oktatói munkája, valamint intézetvezetői tevékenysége elismeréseként. 

Papok, közösségek, történetek

Papok a 18–20. századi lokális közösségekben – Történetek találkozása címmel rendezett konferenciát 2020. október 1–2-án az MTA–ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport és az ELTE BTK Folklore Tanszéke. A széles tematikai és időbeli skálán elhelyezkedő előadások közös vonása volt, hogy papok és lelkészek álltak a középpontban, a papi működés különféle vetületeiről szóltak, és minden esetben figyelemmel voltak a lokális közösségekkel való kapcsolatra.

Kis János (1770–1846) evangélikus püspök, irodalmár, tudományszervező születésének 250. évfordulóján Egyház–művészet–tudomány címmel közösen rendezett konferenciát a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete, az „Irodalmi nyilvánosság a polgárosuló Magyarországon 1770–1820” Lendület Kutatócsoport és az Evangélikus Országos Gyűjtemény 2020. szeptember 22-én. A konferencia előadásairól készült felvételek már minden érdeklődő számára elérhetően idézik fel újra a magyar irodalom polgárosulásában jelentős szerepet betöltő személyiség munkásságát.

Megjelent a Világtörténet folyóirat 2020. évi 3. száma, amely II. Rákóczi Ferenc személyét és korát állítja a középpontba. Az új szám bevezető tanulmányát Tóth Ferenc, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója írta Egy emlékév után. A hazai és külhoni Rákóczi-kutatások újabb eredményei címmel.

2020. október 17-én rendezték meg a Tudományok Fővárosa elnevezésű tudományos-ismeretterjesztő fesztivált, amely idén rendhagyó módon a virtuális térben zajlott. Az eseményt a Svábhegyi Csillagvizsgálóból közvetítették, melyen az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közel harminc munkatársa is részt vett különböző, többnyire természettudományos tematikájú, izgalmas előadásokkal és bemutatókkal. Az eseményen a Bölcsészettudományi Kutatóközpontot a Néprajztudományi Intézet két munkatársa, Báti Anikó és Domokos Mariann képviselte.