Hírek

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet munkatársai is megszólaltak a médiában.

Molnár Antalt a Történettudományok Pápai Bizottságának tagjává nevezte ki Ferenc pápa. Fodor Pál az M5 A Nagyok című műsorának vendége volt. Arpadiana címmel az Árpád-kori Magyarországról indult angol nyelvű könyvsorozat. Megjelent a Glossza, a BTK tudományos ismeretterjesztő podcast-sorozata. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából több munkatársunk is nyilatkozott. Cikkünkben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont februári médiamegjelenései közül válogattunk.

Ferenc pápa a Történettudományok Pápai  Bizottságának (Pontificio Comitato di Scienze Storiche) tagjává nevezte ki Molnár Antalt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóját. A rangos vatikáni testületnek 67 éves fennállása óta ő az első magyar tagja.

2021. március 15-én Áder János köztársasági elnök állami díjat adományozott a Bölcsészettudományi Kutatóközont két munkatársának.

2021. február 3-án a BTK Filozófiai Intézet online szemináriumának keretében Bárány Tibor, a BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatója tartott előadást Mondjam vagy mutassam? Társalgási implikatúra és explicit vizuális tartalom a képi kommunikációban címmel.

2021. február 19-én átadták az első alkalommal kiosztott Kaffka Margit-díjat, amelyet Louise O. Vasvári, a Stony Brook University professor emeritája nyert el, akinek ezúton is gratulálunk. A díjat odaítélő kuratórium tagja Tatai Erzsébet, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa. Az oklevelet a Lilith Öröksége művészcsoport készítette. A laudáció itt olvasható. Az ez évi díjazott jelölésének határideje: 2021. május 31.

Március 15. alkalmából „Vérzik szívem értetek, de jobban vérzik hazámért” – Anyák a szabadságharcban: nyilvános elvárások és magánérzelmek című cikkében Fónagy Zoltán, a BTK Történettudományi intézet tudományos főmunkatársa az anyákkal szemben a nyilvánosságban támasztott elvárások, illetve a magánélet valósága közötti ellentmondást vizsgálja 1848/49-es források alapján a Családtörténetek blogon.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának februári számában a kutatócsoport tagja, Lővei Pál: „Lateres vulgo tegla apellatas” (1446) – téglák a középkorban című írását közölték.

Az Árpád-kori Magyarország sem itthon, sem külföldön nem azt a helyet foglalja el a történelmi emlékezetben, amely megilletné. Pedig a magyar történelem egyik legfényesebb korszakának mélyebb ismerete fontos építőköve lehetne a korszerű európai és magyar identitásnak. Ezt kívánta előmozdítani Magyarország kormánya azzal, hogy elfogadta a 1832/2013. (XI. 15.) számú határozatát az Árpád-ház Programról és kapcsolódó fejlesztési alprogramjairól (2013–2038). A program kidolgozására Operatív Testületet hozott létre, amelynek vezetésére a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatóját, Fodor Pált kérte fel. A Testület a korszak vezető kutatóinak bevonásával pár hónapon belül kidolgozta az Árpád-ház Programot, amelynek megvalósítása 2018-ban indult el.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testületének legutóbbi ülésén Balogh Balázst, a BTK Néprajztudományi Intézet igazgatóját választották meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójának. A kinevezés időtartama öt év: 2021. március 1-től 2026. március 31-ig érvényes. Fodor Pál főigazgató munkáját, akinek mandátuma 2021. február 28-án lejárt, Maróth Miklós, az ELKH elnöke levélben köszönte meg.

A város árvái. Kitett és talált gyermekek a 18. századi Pest-Budán és Óbudán címmel jelent meg Simon Katalin, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosának cikke a Családtörténetek blogon, amelyben azt mutatja be, milyen gondoskodásra számíthattak az elárvult és „kitett” gyermekek a 18. századi Pest-Budán.

A BTK Filozófiai Intézet online szemináriumának keretében 2021. január 26-án a barcelonai egyetem professzora, Carl Hoefer tartott angol nyelvű előadást Scientific realism and direct reference to unobservable natural kinds címmel, míg 2021. február 9-én a Filozófiai Intézet posztdoktori kutatója, Zuh Deodáth adott elő A vizuális kultúra kezdetei – Egy definíció és egy definíció története címmel.