Hírek

Százegy évvel ezelőtt a mai napon írták alá a történelmi Magyarországot megcsonkító trianoni békeszerződést. Az évfordulóra a Válasz Online-ra írt személyes hangvételű esszéjében Ablonczy Balázs, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Horthy-korszak osztály és a „Lendület” Trianon 100  Kutatócsoport vezetője összegzi a korszak kutatóinak szegezett leggyakoribb kérdéseket, és meg is válaszolja azokat: mit lehet még feltárni Trianonon? Lehetett volna másképp? Belátták-e már Nyugaton, hogy hiba volt megalázni Magyarországot? 

Az Indiana University Press kiadásában megjelent a BTK Történettudományi Intézet „Lendület” kutatócsoport-vezetője és tudományos tanácsadója, Pálffy Géza angol nyelvű monográfiája. A Hungary between Two Empires 1526–1711 című kötet 318 oldalon összegzi a magyar történettudomány és a szerző elmúlt évtizedekbeli legfontosabb kutatási eredményeit. Magyarország 16–17. századi históriájáról hasonló angol nyelvű összegzés magyar szerző tollából még sohasem látott napvilágot. A kötet borítója itt, címnegyede itt, bevezetője pedig itt tekinthető még.

A BTK Művészettörténeti Intézet munkatársa, Papp Júlia a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat szervezésében tartott előadást, amelyben azt a pompás reneszánsz díszpáncélt mutatta be, amelyet hosszú ideig az 1526. évi mohácsi csatában elesett II. Lajos egykori tulajdonaként tartottak számon. Valójában azonban I. Ferdinánd készíttette 1533-ban a lengyel királyfi, Zsigmond Ágost számára abból az alkalomból, hogy lányát, Habsburg Erzsébetet eljegyezte. Az előadásról készült videófelvétel elérhető a társulat Youtube-csatornáján.  

Az Osztrák Tudományos Akadémia külső levelező tagjává választotta Fodor Pált, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatóját, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadóját, a Középkori osztály vezetőjét. Az újonnan megválasztott tagok bemutatására az Osztrák Tudományos Akadémia online ünnepi ülésén került sor, amely 2021. május 28-án, pénteken 16 órakor kezdődött. 

Buda 1849-es ostroma és legfontosabb helyszínei ma címmel készült film a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző KaránakHadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszéke, valamint a Magyar Történelmi Társulat koprodukciójában. 

2021 áprilisa során a BTK Filozófiai Intézet online szemináriumának keretében Gendler Szabó Zoltán, a Yale University professzora tartott angol nyelvű előadást How specific should I be? címmel. Az előadásról készült videófelvétel már megtekinthető a BTK Youtube-csatornáján.

Videóösszállításban mutatják be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének munkatársai az osztályok eredményeit és az intézetben nemrég megjelent köteteket. A felvételek már elérhetők a BTK Youtube-csatornáján.

Milyen módszerek, milyen kutatói hozzáállás szükséges ahhoz, hogy megfelelő módon kutassuk a tájban élő, a természettel együttműködő emberek ökológiai tudását? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az a módszertani cikk, amely Molnár Zsolt az Ökológiai Kutatóközpont, valamint Babai Dániel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatócsoport-vezetőinek szerzőségével jelent meg a napokban a Trends in Ecology and Evolution szaklapban.

A „Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása” című projekt az egyik legérdekesebb fejezetéhez érkezett. A Bölcsészettudományi Kutatóközpontban elkezdődött azoknak az emberi maradványoknak a vizsgálata, amelyeket április végén a régészeti feltárás első aktusaként emeltek ki. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat támogatásával megvalósuló munkát a BTK Archeogenomikai Intézet szakemberei végzik Mende Balázs Gusztáv és Szécsényi-Nagy Anna vezetésével. Hogyan befolyásolják a kormeghatározás pontosságát az egyéni hatások, például betegségek és a táplálkozás? Melyik csontrészből érdemes DNS mintát venni? Mire lehet következtetni a koponyamaradványokból? A vizsgálatról készült felvétel során ezekről a kérdésekről is szó esik.

Soós István, a BTK Történettudományi Intézet ny. tudományos főmunkatársa szerkesztésében jelent meg az alábbi kötet: Mályusz Elemér: Visszaemlékezések. A visszaemlékezés a 20. századi magyar történettudomány egyik kimagasló képviselőjének, a magyar és az európai középkori történelem nemzetközileg is elismert kutatójának, a népiségtörténeti iskola hazai megteremtőjének, Mályusz Elemérnek (1898–1989) a tollából származik. Az 1970-es évek első felében készült, majd a következő évtizedben többször is kiegészített és átdolgozott me­moár nem csupán visszaemlékezés, hanem mint Mályusz mindegyik tudományos munkája, ez is hatalmas tényanyagra épülő, rendkívül adatgazdag, szigorú igényességgel, tartalmi és formai műgonddal, nemesen archaikus stílusban megírt mű.

Thomas Köves-Zulauf Római vallás- és irodalomtörténeti tanulmányok című kötetének megjelenése alkalmából online konferenciát szervezett az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Klasszika-filológiai Tudományos Bizottsága és a BTK Moravcsik Gyula Intézet. A tudományos ülésről felvétel is készült, amely megtekinthető a Magyar Tudományos Akadémia Youtube-csatornáján.