+36 1 224 6700   

Bollywood bájai és a kínai Rambó – Szivák Júlia és Salát Gergely a Glossza 23. epizódjában

Vajon hányan ismerik itthon Shah Rukh Khan filmsztárt, a legtöbb követővel rendelkező indiai hírességet? Tudják-e, hogy az egyik legnagyobb indiai filmcsillagnak több, mint 30 millió feliratkozója van az Instagramon? Hányan látták a kétrészes kínai háborús akciófilmet, a Wolf Warriort, ahol a kínai különleges erők mesterlövésze szembekerül egy csapat külföldi zsoldossal? India és Kína, két olyan távol-keleti ország, amely a filmgyártásban, és -fogyasztásban egyre inkább lekörözi a hollywoodi filmipart. A Glossza új adásának vendégei: Szivák Júlia indológus, a PPKE Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport munkatársa és Salát Gergely sinológus, a PPKE Kínai Tanszékének vezetője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.


Vajon hányan ismerik itthon Shah Rukh Khan filmsztárt, a legtöbb követővel rendelkező indiai hírességet? Tudják-e, hogy az egyik legnagyobb indiai filmcsillagnak több, mint 30 millió feliratkozója van az Instagramon? Hányan látták a kétrészes kínai háborús akciófilmet, a Wolf Warriort, ahol a kínai különleges erők mesterlövésze szembekerül egy csapat külföldi zsoldossal? India és Kína, két olyan távol-keleti ország, amely a filmgyártásban, és -fogyasztásban egyre inkább lekörözi a hollywoodi filmipart. A Glossza új adásának vendégei: Szivák Júlia indológus, a PPKE Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport munkatársa és Salát Gergely sinológus, a PPKE Kínai Tanszékének vezetője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.


Női szerepek a fegyveres konfliktusokban – beszélgetés Géra Eleonórával és Svégel Fannival a Glossza 22. adásában  

Betegápolás, élelemszerzés, prostitúció és szórakozás – ezekben a tevékenységi körökben gyakran esik szó a nőkről, de vajon ténylegesen milyen szerepet vállaltak a háború mindennapjaiban? Mennyire láthatók vagy láthatatlanok a különböző fegyveres konfliktusokban? Milyen választási lehetőségekről, kényszerekről és túlélési stratégiákról beszélhetünk a 20. században és az azt megelőző korszakokban? Hol kezdődik a trauma kibeszélése és hol a hallgatás joga, és mi hogyan beszélhetünk a nők háborús szerepvállalásáról? Többek között ezekre a kérdésekre kerestek választ a Glossza podcast-sorozat 22. epizódjának vendégei, Géra Eleonóra történész és levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének habilitált docense, aki kutatásaiban többek között a kora újkortól egészen az 1940-es évekig vizsgálja a nők történetét, valamint Svégel Fanni etnográfus, az ELTE Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója, akinek szakterülete a nők elleni erőszak a háborúkban.


Betegápolás, élelemszerzés, prostitúció és szórakozás – ezekben a tevékenységi körökben gyakran esik szó a nőkről, de vajon ténylegesen milyen szerepet vállaltak a háború mindennapjaiban? Mennyire láthatók vagy láthatatlanok a különböző fegyveres konfliktusokban? Milyen választási lehetőségekről, kényszerekről és túlélési stratégiákról beszélhetünk a 20. században és az azt megelőző korszakokban? Hol kezdődik a trauma kibeszélése és hol a hallgatás joga, és mi hogyan beszélhetünk a nők háborús szerepvállalásáról? Többek között ezekre a kérdésekre kerestek választ a Glossza podcast-sorozat 22. epizódjának vendégei, Géra Eleonóra történész és levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének habilitált docense, aki kutatásaiban többek között a kora újkortól egészen az 1940-es évekig vizsgálja a nők történetét, valamint Svégel Fanni etnográfus, az ELTE Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója, akinek szakterülete a nők elleni erőszak a háborúkban.


Emlékezetháborúk és emlékezetpolitikák – beszélgetés Mélyi Józseffel és Romsics Gergellyel a Glossza 21. adásában

Miért szaporodtak meg az utóbbi időben az emlékezeti konfliktusok és egyúttal a felállított emlékművek, szobrok, szimbolikus jelek a köztereken? Mennyire kíséri ezeket társadalmi megegyezés és milyen szerep jut ebben az államnak? Milyen emlékezetháborúk zajlanak térségünkben az expanzív nemzetépítések mellett? Miképp befolyásolja ezt a napjainkban is zajló ukrán-orosz háború? Ezek azok a fő kérdések, amelyek mentén a Glossza 21. adása haladt, aminek vendégei Mélyi József művészettörténész, műkritikus, kurátor, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa, valamint Romsics Gergely történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa voltak. 


Miért szaporodtak meg az utóbbi időben az emlékezeti konfliktusok és egyúttal a felállított emlékművek, szobrok, szimbolikus jelek a köztereken? Mennyire kíséri ezeket társadalmi megegyezés és milyen szerep jut ebben az államnak? Milyen emlékezetháborúk zajlanak térségünkben az expanzív nemzetépítések mellett? Miképp befolyásolja ezt a napjainkban is zajló ukrán-orosz háború? Ezek azok a fő kérdések, amelyek mentén a Glossza 21. adása haladt, aminek vendégei Mélyi József művészettörténész, műkritikus, kurátor, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa, valamint Romsics Gergely történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa voltak. 


Glossza 20.: Versengő nemzetpolitikák Ukrajnában és Kárpátalján - beszélgetés Borbély Sándorral és Tátrai Patrikkal 

Versengő nacionalizmusok és nemzetépítő politikák a posztszovjet térségben. A diszfunkcionális ukrán államban párhuzamosan kiépülő és működő lokális világok, ahol a törvénysértő túlélési stratégiák mára már normává alakultak. A határmenti területeken és Kárpátalján jelenlévő válságok és az arra adott válaszok. A Glossza 20. epizódjának vendégei Borbély Sándor, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és Tátrai Patrik, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. 


Versengő nacionalizmusok és nemzetépítő politikák a posztszovjet térségben. A diszfunkcionális ukrán államban párhuzamosan kiépülő és működő lokális világok, ahol a törvénysértő túlélési stratégiák mára már normává alakultak. A határmenti területeken és Kárpátalján jelenlévő válságok és az arra adott válaszok. A Glossza 20. epizódjának vendégei Borbély Sándor, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és Tátrai Patrik, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. 


Irodalom, könyv, politika. A könyvpiac alakulása régen és ma – Hites Sándor és Gyurgyák János a Glossza 19. epizódjában

Mit jelentenek ma a könyvek, valóban már csak a múlt itt maradt emlékei? Miben különböztek leginkább a könyvkiadás intézményei a jelenlegi kiadói rendszertől? Kik alakították az irodalmi piacot régen és ma? A Glossza 19. epizódjában a kultúra gazdaságtanáról, a kulturális piacok működéséről, a könyvpiac társadalmi és gazdasági tényezőinek alakulásról kérdeztük vendégeinket a 19. századtól az elmúlt évtizedeken át egészen a napjainkig. Az adásban Hites Sándor irodalomtörténésszel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Gyurgyák János történésszel, szociológussal, az Osiris Könyvkiadó vezetőjével jártuk körbe a témát. 


Mit jelentenek ma a könyvek, valóban már csak a múlt itt maradt emlékei? Miben különböztek leginkább a könyvkiadás intézményei a jelenlegi kiadói rendszertől? Kik alakították az irodalmi piacot régen és ma? A Glossza 19. epizódjában a kultúra gazdaságtanáról, a kulturális piacok működéséről, a könyvpiac társadalmi és gazdasági tényezőinek alakulásról kérdeztük vendégeinket a 19. századtól az elmúlt évtizedeken át egészen a napjainkig. Az adásban Hites Sándor irodalomtörténésszel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Gyurgyák János történésszel, szociológussal, az Osiris Könyvkiadó vezetőjével jártuk körbe a témát. 


Ahol a Google véget ér: népzenei archívum és fotótár az Arcanumon – beszélgetés Bolya Mátyással és Biszak Előddel a Glossza 18. adásában

Mi köt össze egy zenekutatót és egy programozó matematikust? Hogyan lehet rendezni a hangzó anyagokat, amelyek a meghallgatásához legalább két évre lenne szükség? Miképp adatolható 180.000 kotta egy adatbázisban? Lehetséges, hogy a mai digitális lehetőségek hiányában 217 évre lett volna szükség az archívumok ilyen típusú rendezéséhez? A Glossza legújabb epizódjában Bolya Mátyást, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársát és Biszak Elődöt az Arcanum társtulajdonosát, ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogy a népzenei archívumokból, zenetörténeti fotótárakból hogyan állíthatók össze online adatbázisok, és azok milyen kutatási környezetet, keresési és kutatás módszertani lehetőségeket biztosítanak a kutatóknak.


Mi köt össze egy zenekutatót és egy programozó matematikust? Hogyan lehet rendezni a hangzó anyagokat, amelyek a meghallgatásához legalább két évre lenne szükség? Miképp adatolható 180.000 kotta egy adatbázisban? Lehetséges, hogy a mai digitális lehetőségek hiányában 217 évre lett volna szükség az archívumok ilyen típusú rendezéséhez? A Glossza legújabb epizódjában Bolya Mátyást, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársát és Biszak Elődöt az Arcanum társtulajdonosát, ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogy a népzenei archívumokból, zenetörténeti fotótárakból hogyan állíthatók össze online adatbázisok, és azok milyen kutatási környezetet, keresési és kutatás módszertani lehetőségeket biztosítanak a kutatóknak.