+36 1 224 6700   

Hogyan került Szent István ereklyéje „Braavosba”?

Szent István magyar király kultuszának kutatása sok évszázados múltra tekint vissza, van azonban egy hely, ahol egészen néhány évtizeddel ezelőttig nem tudtuk, hogy jelen volt a magyar uralkodószent tisztelete. Gál Judit cikke Szent István egy sokáig ismeretlen ereklyéjének történetét mutatja be.


Szent István magyar király kultuszának kutatása sok évszázados múltra tekint vissza, van azonban egy hely, ahol egészen néhány évtizeddel ezelőttig nem tudtuk, hogy jelen volt a magyar uralkodószent tisztelete. Gál Judit cikke Szent István egy sokáig ismeretlen ereklyéjének történetét mutatja be.


Bektasi dervisek albánföldön

A bektasi dervisek története szorosan összefonódik az oszmán és albán történelemmel, valamint a Balkán vallási sokszínűségével. Csaplár-Degovics Krisztián és Sudár Balázs cikke a rend múltját és kulturális hatását járja körül, különös tekintettel a térség sajátosságaira.


A bektasi dervisek története szorosan összefonódik az oszmán és albán történelemmel, valamint a Balkán vallási sokszínűségével. Csaplár-Degovics Krisztián és Sudár Balázs cikke a rend múltját és kulturális hatását járja körül, különös tekintettel a térség sajátosságaira.


Hogyan kerül a magyar Szent Korona egy középkori bolgár uralkodó fejére?

Miközben a magyar Szent Korona kutatása évszázados hagyományokra tekint vissza, a bolgár uralkodói koronák története kevésbé ismert. Demeter Gábor cikke bemutatja, hogyan lett a szófiai Sámuel cár szobor fején látható, a Szent Koronára emlékeztető dísz a történelmi emlékezet és a művészi szimbolizmus különös találkozása.  


Miközben a magyar Szent Korona kutatása évszázados hagyományokra tekint vissza, a bolgár uralkodói koronák története kevésbé ismert. Demeter Gábor cikke bemutatja, hogyan lett a szófiai Sámuel cár szobor fején látható, a Szent Koronára emlékeztető dísz a történelmi emlékezet és a művészi szimbolizmus különös találkozása.  


Az első albániai focimeccs és Magyarország (1913)

Az első Balkán-háború idején Ausztria–Magyarország humanitárius segélyakciókat indított a háború sújtotta albán lakosság megsegítésére, miközben sporttevékenységeket is szervezett, köztük az első albániai focimeccseket. Csaplár-Degovics Krisztián cikke bemutatja, hogyan vált Shkodra városa a humanitárius segítségnyújtás és a modern sport összefonódásának különleges helyszínévé.


Az első Balkán-háború idején Ausztria–Magyarország humanitárius segélyakciókat indított a háború sújtotta albán lakosság megsegítésére, miközben sporttevékenységeket is szervezett, köztük az első albániai focimeccseket. Csaplár-Degovics Krisztián cikke bemutatja, hogyan vált Shkodra városa a humanitárius segítségnyújtás és a modern sport összefonódásának különleges helyszínévé.