Ismeretterjesztés
- Domokos Mariann
- 2021. április 1.
Baczillus koma – a kolerajárvány elleni küzdelem sajátos formája a 19. század végén
A magyar epidémiatörténetben az 1892–1893-as, mintegy másfél évig tartó kolerajárvány a betegek számát tekintve a kisebbek közé tartozott, de így is sokezer ember lelte halálát a betegség következtében. A járvány elleni egyéni és társadalmi védekezési stratégiák egy része napjaink intézkedéseihez és praktikáihoz nagyon hasonló koreográfiát mutatott, a rendkívüli helyzet eredményes kezelésére olykor azonban különleges megoldások születtek. Ilyennek tekinthető az akkori kormányzati elképzelés arról, hogyan kell a járvány ellen a nép körében színvonalas egészségügyi felvilágosító propagandát folytatni ponyvanyomtatványok útján. A járvány idején keletkezett egészségügyi népoktató ponyva történetét Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa mutatja be.
- Részletek
- Írta: Domokos Mariann
A magyar epidémiatörténetben az 1892–1893-as, mintegy másfél évig tartó kolerajárvány a betegek számát tekintve a kisebbek közé tartozott, de így is sokezer ember lelte halálát a betegség következtében. A járvány elleni egyéni és társadalmi védekezési stratégiák egy része napjaink intézkedéseihez és praktikáihoz nagyon hasonló koreográfiát mutatott, a rendkívüli helyzet eredményes kezelésére olykor azonban különleges megoldások születtek. Ilyennek tekinthető az akkori kormányzati elképzelés arról, hogyan kell a járvány ellen a nép körében színvonalas egészségügyi felvilágosító propagandát folytatni ponyvanyomtatványok útján. A járvány idején keletkezett egészségügyi népoktató ponyva történetét Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa mutatja be.
- Papp Júlia
- 2021. március 11.
„Az igazság az, hogy nekünk is a szívünkhöz nőtt” – „II. Lajos páncélja” a magyar művelődéstörténetben
2021. február 17-én Orbán Viktor miniszterelnök a krakkói Wawelben Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök jelenlétében, ünnepélyes keretek között adta át Lengyelországnak azt a díszpáncélt, amely sokáig az 1526. évi mohácsi csatában elhunyt II. Lajos egykori tulajdonaként volt ismert. Az értékes műtárgy történetét Papp Júlia művészettörténész, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.
- Részletek
- Írta: Papp Júlia
2021. február 17-én Orbán Viktor miniszterelnök a krakkói Wawelben Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök jelenlétében, ünnepélyes keretek között adta át Lengyelországnak azt a díszpáncélt, amely sokáig az 1526. évi mohácsi csatában elhunyt II. Lajos egykori tulajdonaként volt ismert. Az értékes műtárgy történetét Papp Júlia művészettörténész, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.
- Kappanyos András
- 2021. február 22.
Mi a vers, és mennyibe kerül? – A József Attilának tulajdonított új szöveglelet kérdései
A híradások szerint tizenhét év után újra ismeretlen József Attila-vers került elő, és a kéziratot már árverésre is bocsátották, mielőtt az életmű vezető szakértői vagy a nemzeti intézmények kéziratspecialistái megvizsgálták volna. A hitelesség kérdése tehát még eldöntetlen, de a szöveg értelmezése, az életműben elfoglalt helye ettől függetlenül is érdekes kérdéseket vet fel. Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója és osztályvezetője ezeknek járt utána.
- Részletek
- Írta: Kappanyos András
A híradások szerint tizenhét év után újra ismeretlen József Attila-vers került elő, és a kéziratot már árverésre is bocsátották, mielőtt az életmű vezető szakértői vagy a nemzeti intézmények kéziratspecialistái megvizsgálták volna. A hitelesség kérdése tehát még eldöntetlen, de a szöveg értelmezése, az életműben elfoglalt helye ettől függetlenül is érdekes kérdéseket vet fel. Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója és osztályvezetője ezeknek járt utána.
- Sisa József
- 2021. január 9.
„Derék, daliás főúr” – gróf Károlyi István és nagykárolyi kastélya
Gróf Károlyi István az ősi, ám már régebb óta mellőzött nagykárolyi kastélyt 1893 és 1896 között pazar formában átépíttette. Az épület a Loire völgyi francia kastélyokat felidéző, új külsőt kapott, belsejében tágas csarnokot alakítottak ki. Ezzel a korabeli Magyarország egyik legnagyobb szabású kastélyépülete jött létre. Ki volt Károlyi István, és miként került sor a nagy átépítésre? Sisa József, a BTK Művészettörténti Intézet tudományos tanácsadója cikkében e kérdésekkel foglalkozik.
- Részletek
- Írta: Sisa József
Gróf Károlyi István az ősi, ám már régebb óta mellőzött nagykárolyi kastélyt 1893 és 1896 között pazar formában átépíttette. Az épület a Loire völgyi francia kastélyokat felidéző, új külsőt kapott, belsejében tágas csarnokot alakítottak ki. Ezzel a korabeli Magyarország egyik legnagyobb szabású kastélyépülete jött létre. Ki volt Károlyi István, és miként került sor a nagy átépítésre? Sisa József, a BTK Művészettörténti Intézet tudományos tanácsadója cikkében e kérdésekkel foglalkozik.
- Kiss Margit – Maróthy Szilvia – Seláf Levente
- 2020. december 11.
Toldi Miklós, Árgyélus királyfi és Szkender bég esete a stilometriával
Minden szerzőnek van sajátos, egyedi stílusa, amely állandó, és amely mennyiségileg is meghatározható jegyeket tartalmaz. Ezért bizonyos nyelvi jellemzők statisztikai eszközökkel is mérhetők. A stilometria szót először ízlelgetve jogosan merülhet fel, hogy vajon mi célból és miképpen lehet a stílust bármilyen módon is mérni? Erre a kérdésre adnak választ A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata OTKA-kutatócsoport tagjai: a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Kiss Margit, aki tanácsadóként, Maróthy Szilvia, aki résztvevő kutatóként társult a projekthez, valamint Seláf Levente az ELTE BTK részéről, aki a 2020 októberében indult program vezetője.
- Részletek
- Írta: Kiss Margit – Maróthy Szilvia – Seláf Levente
Minden szerzőnek van sajátos, egyedi stílusa, amely állandó, és amely mennyiségileg is meghatározható jegyeket tartalmaz. Ezért bizonyos nyelvi jellemzők statisztikai eszközökkel is mérhetők. A stilometria szót először ízlelgetve jogosan merülhet fel, hogy vajon mi célból és miképpen lehet a stílust bármilyen módon is mérni? Erre a kérdésre adnak választ A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata OTKA-kutatócsoport tagjai: a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Kiss Margit, aki tanácsadóként, Maróthy Szilvia, aki résztvevő kutatóként társult a projekthez, valamint Seláf Levente az ELTE BTK részéről, aki a 2020 októberében indult program vezetője.
- Tüskés Anna
- 2020. november 27.
Rab Gusztáv regényei és a magyar irodalom Franciaországban
Rab Gusztáv (1901–1963) írói hagyatéka 2012-ben került Párizsból Budapestre, benne hét kiadatlan regény kéziratával. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratok alapján 2020 októberében három kisregény jelent meg: a Kleopátra tükre, A verebek, és a Párizsi gyors. Az 1960 körül Franciaországban írt regények Budapest életének az 1944–1945-ös ostrom alatti időszakáról és a világháború utáni egy évtizedéről rajzolnak színes képet. A kötet sajtó alá rendezője, Tüskés Anna, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa foglalja össze a szövegkiadás hátteréhez kapcsolódó kutatási tapasztalatait.
- Részletek
- Írta: Tüskés Anna
Rab Gusztáv (1901–1963) írói hagyatéka 2012-ben került Párizsból Budapestre, benne hét kiadatlan regény kéziratával. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratok alapján 2020 októberében három kisregény jelent meg: a Kleopátra tükre, A verebek, és a Párizsi gyors. Az 1960 körül Franciaországban írt regények Budapest életének az 1944–1945-ös ostrom alatti időszakáról és a világháború utáni egy évtizedéről rajzolnak színes képet. A kötet sajtó alá rendezője, Tüskés Anna, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa foglalja össze a szövegkiadás hátteréhez kapcsolódó kutatási tapasztalatait.
További cikkeink...
