Ismeretterjesztés
- Maróthy Szilvia – Minkó Mihály
- 2020. október 27.
Nyugat és Napkelet között: folyóiratok és írók hálózata
Az elmúlt közel három évtized digitalizálási projektjeinek köszönhetően mára jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre a bölcsészettudományok területén is. Míg néhány évtizede csak álomképként vagy igen távlati célként lebeghetett a humán tudományok kutatói előtt nagyobb szövegkorpuszok, adathalmazok elemzése, jelenleg (sokak munkájának jóvoltából) ezek megléte szinte magától értetődő. A kísérleti projektet, amelynek kiinduló elképzelése az volt, hogy az elérhető adatokból ismerjük meg a 20. század elejének folyóirat-kultúráját Maróthy Szilvia, a BTK Irodalomtudományi Intézetének fiatal kutatója és Minkó Mihály adatvizualizációs szakértő mutatja be.
- Részletek
- Írta: Maróthy Szilvia – Minkó Mihály
Az elmúlt közel három évtized digitalizálási projektjeinek köszönhetően mára jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre a bölcsészettudományok területén is. Míg néhány évtizede csak álomképként vagy igen távlati célként lebeghetett a humán tudományok kutatói előtt nagyobb szövegkorpuszok, adathalmazok elemzése, jelenleg (sokak munkájának jóvoltából) ezek megléte szinte magától értetődő. A kísérleti projektet, amelynek kiinduló elképzelése az volt, hogy az elérhető adatokból ismerjük meg a 20. század elejének folyóirat-kultúráját Maróthy Szilvia, a BTK Irodalomtudományi Intézetének fiatal kutatója és Minkó Mihály adatvizualizációs szakértő mutatja be.
- Sisa József
- 2020. szeptember 4.
A budapesti Országház és a londoni Parlament – a két épület hasonlósága és különbsége
„Gróf Andrássy Gyula volt miniszterelnökünk londoni visszaemlékezései abban az irányban döntötték el a kérdést, hogy a magyar állandó Országház is gót stílusban épüljön.” Miért hasonlít egymásra a londoni Parlament és a budapesti Országház? És tulajdonképpen milyen mértékben hasonló a két épület? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az írásában Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, a most megjelent Az Országház építése és művészete című könyv szerkesztője és egyik szerzője.
- Részletek
- Írta: Sisa József
„Gróf Andrássy Gyula volt miniszterelnökünk londoni visszaemlékezései abban az irányban döntötték el a kérdést, hogy a magyar állandó Országház is gót stílusban épüljön.” Miért hasonlít egymásra a londoni Parlament és a budapesti Országház? És tulajdonképpen milyen mértékben hasonló a két épület? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az írásában Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, a most megjelent Az Országház építése és művészete című könyv szerkesztője és egyik szerzője.
- Biró Viola
- 2020. szeptember 2.
Népzene Bartók műveiben – új adatbázis a Zenetudományi Intézet honlapján
Bartók Béla műveinek körülbelül egyharmada népdalfeldolgozás, amelyekben a zeneszerző túlnyomórészt saját, mintegy tízezer dallamból álló, különböző nemzetiségektől származó népdalgyűjteményéből válogatott. A Bartók által feldolgozott népi dallamok forrásjegyzékének, az ún. Lampert-jegyzéknek köszönhetően azt is tudjuk, hogy pontosan melyek ezek a népdalok.[1] A Bartók Archívum új adatbázisa e népi dallamok – lehetőség szerint – teljes forrásanyagát teszi közzé, amelyben a – már korábban is elérhető – felbecsülhetetlen értékű fonográffelvételek mellett ezek írásban rögzített változatait is tanulmányozhatjuk. Miként jegyezte le Bartók a dallamot a gyűjtéskor? Milyen megjegyzéseket fűzött hozzá? Hogyan pontosította lejegyzését olykor több évtized elteltével, annak érdekében, hogy az állandó változásban lévő népdal egy adott előadásának „pillanatfelvételét” a lehető legprecízebben rögzítse? Az adatbázist annak társszerkesztője, Biró Viola, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be.
- Részletek
- Írta: Biró Viola
Bartók Béla műveinek körülbelül egyharmada népdalfeldolgozás, amelyekben a zeneszerző túlnyomórészt saját, mintegy tízezer dallamból álló, különböző nemzetiségektől származó népdalgyűjteményéből válogatott. A Bartók által feldolgozott népi dallamok forrásjegyzékének, az ún. Lampert-jegyzéknek köszönhetően azt is tudjuk, hogy pontosan melyek ezek a népdalok.[1] A Bartók Archívum új adatbázisa e népi dallamok – lehetőség szerint – teljes forrásanyagát teszi közzé, amelyben a – már korábban is elérhető – felbecsülhetetlen értékű fonográffelvételek mellett ezek írásban rögzített változatait is tanulmányozhatjuk. Miként jegyezte le Bartók a dallamot a gyűjtéskor? Milyen megjegyzéseket fűzött hozzá? Hogyan pontosította lejegyzését olykor több évtized elteltével, annak érdekében, hogy az állandó változásban lévő népdal egy adott előadásának „pillanatfelvételét” a lehető legprecízebben rögzítse? Az adatbázist annak társszerkesztője, Biró Viola, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be.
- Varga Péter András
- 2020. augusztus 11.
Társszerzőségi hálózatok a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (2012-2019)
A multidiszciplináris Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK; 2019-ig MTA BTK) 2012-ben jött létre hét önálló akadémiai kutatóintézet – az MTA Filozófiai Kutatóintézet (FI), Irodalomtudományi Intézet (ITI), Művészettörténeti Kutatóintézet (MI), Néprajzi Kutatóintézet (NI), Régészeti Intézet (RI), Történettudományi Intézet (TTI) és a Zenetudományi Intézet (ZTI) – egyesítésével. A kutatói lét sajátosságaiból eredően a BTK munkatársai kezdetektől fogva intenzíven használják a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázist publikációik rögzítésére. Varga Péter András, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a Magyar Filozófiai Archívum szakmai vezetője a BTK publikációs hálózatának egyik legegyszerűbb sajátosságát, a társszerzőségi hálózatokat vizsgálta meg az MTMT-ben rögzített historikus adatok segítségével.
- Részletek
- Írta: Varga Péter András
A multidiszciplináris Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK; 2019-ig MTA BTK) 2012-ben jött létre hét önálló akadémiai kutatóintézet – az MTA Filozófiai Kutatóintézet (FI), Irodalomtudományi Intézet (ITI), Művészettörténeti Kutatóintézet (MI), Néprajzi Kutatóintézet (NI), Régészeti Intézet (RI), Történettudományi Intézet (TTI) és a Zenetudományi Intézet (ZTI) – egyesítésével. A kutatói lét sajátosságaiból eredően a BTK munkatársai kezdetektől fogva intenzíven használják a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázist publikációik rögzítésére. Varga Péter András, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a Magyar Filozófiai Archívum szakmai vezetője a BTK publikációs hálózatának egyik legegyszerűbb sajátosságát, a társszerzőségi hálózatokat vizsgálta meg az MTMT-ben rögzített historikus adatok segítségével.
- Domokos Mariann
- 2020. július 31.
Móka bácsi és a mesék: 165 éve született Halász Ignác
A magyar folklorisztika és gyerekirodalom 19. századi történetének kiemelkedő, ám meglepő módon szinte teljesen elfeledett alakja a 165 évvel ezelőtt született Halász Ignác. Magyar és lapp néprajzi gyűjtése, nyelvészeti és irodalomtörténeti tanulmányai, valamint műfordításai több figyelmet érdemelnének. Ezek mellett említésre méltó, hogy Móka bácsi néven publikált népmese-feldolgozásait Benedek Elek meséihez hasonló népszerűség övezte. Halász Ignác a mese műfajával kapcsolatos munkásságáról Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt áttekintést.
- Részletek
- Írta: Domokos Mariann
A magyar folklorisztika és gyerekirodalom 19. századi történetének kiemelkedő, ám meglepő módon szinte teljesen elfeledett alakja a 165 évvel ezelőtt született Halász Ignác. Magyar és lapp néprajzi gyűjtése, nyelvészeti és irodalomtörténeti tanulmányai, valamint műfordításai több figyelmet érdemelnének. Ezek mellett említésre méltó, hogy Móka bácsi néven publikált népmese-feldolgozásait Benedek Elek meséihez hasonló népszerűség övezte. Halász Ignác a mese műfajával kapcsolatos munkásságáról Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt áttekintést.
- Kusz Veronika
- 2020. július 27.
Egy káprázatos muzsikus problémái – Dohnányi Ernő 143. születésnapjára
Dohnányi Ernő, a zeneszerző, zongoraművész, karmester és pedagógus a 20. század egyik legsokoldalúbb muzsikusa volt, aki intézményvezetőként a két világháború között a magyar zeneélet egyik legbefolyásosabb figurájának számított. Hogy neve egészen a közelmúltig mégis feledésbe merült, annak számos, egymással összefüggő oka van. A Zenetudományi Intézetben 2002 óta kutatják életművét, jelenleg a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumban, jelentős nemzetközi eredményekkel. Dohnányi Ernő július 27-én lenne 143 éves – pályáját Kusz Veronika, a BTK Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mutatja be.
- Részletek
- Írta: Kusz Veronika
Dohnányi Ernő, a zeneszerző, zongoraművész, karmester és pedagógus a 20. század egyik legsokoldalúbb muzsikusa volt, aki intézményvezetőként a két világháború között a magyar zeneélet egyik legbefolyásosabb figurájának számított. Hogy neve egészen a közelmúltig mégis feledésbe merült, annak számos, egymással összefüggő oka van. A Zenetudományi Intézetben 2002 óta kutatják életművét, jelenleg a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumban, jelentős nemzetközi eredményekkel. Dohnányi Ernő július 27-én lenne 143 éves – pályáját Kusz Veronika, a BTK Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mutatja be.
További cikkeink...
- „Lovamat eloldom…” Szöveg, dallam és kobozkíséret a régizenében
- Rendhagyó gondolatok a koboz hangolásáról
- Egy „unheimlich”, különös jelenség – Lukács György szépirodalmi megörökítései
- Trianon emlékezete a folklórban – városi legendák, mondák, hősök, bűnösök és döbbenetes elevenséggel feltoluló emlékek
